Mándy György: Hogyan jöttek létre kultúrnövényeink? (Budapest, 1971)

Vadnövények - termesztett növények

civilizáció és a kultúra fejlődésével párhuzamosan került mind több és több növény a szántóföldekre s a kertekbe, így a zöldségek, főzeléknövények stb. Az étkezés központjában azonban inkább az elejtett vad húsa volt, majd később a háziállatok húsa, és a termesztett növényi táplálék csak kiegészítette az étrendet. A termesztett növények mellett azonban még nagyon sokáig (sőt még ma is) számos vadon termő növényről is gyűjtöttek be ehető részeket. Idővel ezek száma fokozatosan csökkent. Az ember mindinkább maga termeszti meg növényeit.

Nagyon érdekes volna foglalkozni az ember háztartását gyarapító, vadon termő növények, pl. gyógynövények stb. kérdéseivel, azonban a következőkben figyelmünket a termesztett növényekre fordítjuk, és mai ismereteink tükrében tárgyaljuk keletkezésüket, formálódásukat, noha azért sűrűn fogunk visszapillantani vadon termő őseikre és vad rokonaikra is, amelyek régen, de a jövőben is fontosak hasznosságuk kialakításában.

A vadnövények és a termesztett növények különbségei

Számos termesztett növénynek (pl. kukorica, dohány, napraforgó, bab, paprika stb.) hazánkban nem is láthatjuk a természetben vadon élő közeli rokonát, így nincsen is módunkban összehasonlítani a vad alakot a termesztett alakkal. Felvetődhet a kérdés, hogy miben hasonlíthat egymáshoz és miben különbözhet a kettő egymástól. Sokan úgy képzelik el, hogy a vad alak és a termesztett alak között csak méretben volna különbség, hiszen a termesztett növény gazdagabb körülmények között él, s így nagyobb testet, szerveket fejleszthet. Valóban van ilyen különbség is, azonban vannak még más, lényegesebb különbségek is (1. táblázat). Amint a táblázatból látjuk, a nagyságbeli eltéréseken kívül főleg olyan változások következtek be a termesztésbe fogott növényeken, amelyek az ember gazdálkodása szempontjából előnyösek. így kedvező, ha a megtermett vetőmag (magtermés) nem szóródik el még az aratás és begyűjtés előtt, vagyis nem marad kint a szántóföldön. Igen fontos, hogy a beérés olyan legyen, hogy az aratáskor a termések zöme (vagy teljes egésze) egyszerre legyen érett, ne kerüljön sok éretlen mag (termés) a tárolóba. A vadon termő növényekre oly jellemző elhúzódó csírázás (egyenetlen kelés), amely a pillangósoknál a keményhéjú-9