Mándy György: Hogyan jöttek létre kultúrnövényeink? (Budapest, 1971)
Vadnövények - termesztett növények
Vadnövények—termesztett növények Mennyi növényt vont termesztésbe az ember ? Elbizakodottságunkban kijelenthetjük, hogy az egész Föld növényvilága az ember „rendelkezésére áll”, azokat bárhol és bármikor céljaira felhasználhatja. Ennél azonban mégis szerényebbek vagyunk! Csak mondjuk, de nincsen szándékunkban a világ minden növényét kisajátítani. Sajnos, igen sok nem is volna erre alkalmas, szükségleteinket alig tudná kielégíteni. Mégis, ahogyan benépesítik a Földet, s a másként kietlen kopárságokat élettel telítik el, ahogyan az anyagok körforgalmát szorgosan segítik, és szívet-lelket vidító változatosságot terítenek szemünk elé, úgy, érintetlenségükben is nagyon becsesek számunkra. Ma már elég jól ismerjük a világ növényzetének változatosságát, s a tudomány megbízhatóan ismeri a fajok számát is. így módunkban van számot vetni, hogy mi van a szabad természetben, és ebből milyen mértékben különítettünk el hasznos fajokat. Igaz, hogy ezt a tudást igen rövid idő, az utóbbi két évszázad alatt gyűjtöttük össze. Kétszáz évvel ezelőtt ugyanis a jelenlegi fajszámnak alig két százalékát ismerte a tudomány. Linné által 1753-ban leírt fajok száma még csak 7294 volt (ebből is a virágos növény 6676), tehát elenyészően csekély ahhoz képest, amelyet ma ismerünk. Ma a tudomány által nyilvántartott összes fajok száma 400 000, a virágos növényeké pedig 240 000. Elképzelhető, hogy hány tudós növénygyűjtőnek kellett fáradoznia, hogy ezt a nagy változatosságot összegyűjtse. A gyűjtőmunka még ma is folyik, azonban a gyarapodás inkább a nem virágos növények körében számottevő. A növényfajok gyűjtése és ezzel a tudomány gyarapítása az ember ősi szenvedélyének tisztult formája. A növények gyűjtése sok tízezer évvel ezelőtt is hasznos „szenvedélye” volt az embernek, csakhogy akkor ez a létfenntartás célját szolgálta. Természetesen olyan 7
