Mándy György: Hogyan jöttek létre kultúrnövényeink? (Budapest, 1971)
Hol ringott termesztett növényeink "bölcsője"?
areának hív. Az area rendesen összefüggő terület, de lehet tagolt is. A tagolódást többnyire földrajzi okok alakítják ki, pl. egy közbeeső sivatag, tó vagy tenger, esetleg egy nagy hegyvonulat stb. A termesztett növény ősének, a tulajdonképpen még vad fajnak is megvan a maga areája, sőt ez akkor is megvolt, amikor a kultúrába vétel történt. Ez az esemény a vad faj areájának valamelyik alkalmas vidékén következett be. A kialakított termesztett faj az ember közvetítésével kezdetben a vad ős areája határain belül terjedt el. Ez a terület volt a termesztett alak számára is a legkedvezőbb. A növénytermesztés és a kultúra azonban elterjedt az ősalak areája határain túlra is, ahol már más körülményekkel találkozhatott, sőt lehetett ott más rokon vad faj is, amellyel a kultúralak kereszteződhetett, így az idegen környezet és egy más rokon faj bekapcsolódása széles körű alapja lehet egy új variációnak. így az új, elszigetelődött termesztési helyen egy alfaj vagy több változat keletkezésének megvan a módja. Több elsődleges és másodlagos génközpont kialakulásának is van lehetősége. Jó példa erre a borsó és a len. A borsónak két elsődleges és egy másodlagos génközpontja van (hasonlóképpen a lencsének is!), a lennek viszont három elsődleges és három másodlagos központja ismeretes. Ezeken a helyeken, természetesen, jól-elhatárolható alfajok keletkeznek. A kultúrfajok széles körű változatosságának három tényezője van: 1. a térbeli elszigetelődés (izoláció), 2. a kereszteződés (hibridizáció) és 3. az öröklődő megváltozás (mutáció). A térbeli elszigetelődés már az elsődleges géncentrumban is bekövetkezhet, ha annak a területén a földrajzi tagozódás külön helyeket határol el, pl. magashegységi völgyek, amelyeket magas hegygerincek választanak el egymástól, szigetek vagy oázisok stb. Az ilyen területeken esetleg a variáció nagyobb mértékben jelentkezhet, mint másutt. Harlan után ezeket a nagyobb alakgazdagságú, kisebb területeket mikrocentrumoknak hívjuk. Termesztett növényeink keletkezése szempontjából ezek a mikrocentrumok nagyon fontosak, mert a kultúrfaj mikrocentrális formagazdagsága a kiválogatásnak sok segítséget nyújtott. A természetben már kezdetben kialakult különféle alakok közül az ősembernek módjában volt a céljainak legalkalmasabbakat kiválogatni. A mikrocentrumokban azonban endemikus alakok is sokáig megmaradhatnak, illetve kialakulhatnak. 54
