Mándy György: Hogyan jöttek létre kultúrnövényeink? (Budapest, 1971)
Hol ringott termesztett növényeink "bölcsője"?
kítására. Nem kétséges, hogy ilyen körülmények között a géncentrumban a kultúrfajok nagy alakgazdagsága, változatossága alakulhatott ki. Hasonlítsuk össze a géncentrumokat a világ ősi növénytermesztési tájaival (15. ábra), s meglepően láthatjuk a megegyezőséget a kettő földrajzi helyzetében. Valóban, a kultúrnövények azokon a területeken keletkezhettek, amelyeken szükségük volt rájuk, azaz ahol őket termesztették is. így Vavilov elképzelései a valóságot vetítették elénk. A termesztett növények „bölcsői” egyúttal a növénytermesztés „bölcsői” is. Vavilov nagyszerű koncepciója csak főbb vonásokban jelölte ki az elsődleges géncentrumokat. Követői ezeket tovább finomították, illetve fejlesztették. Az újabb feltárások következtében némely vonatkozásban az is kiderült, hogy az egyes fajok keletkezésének ősi helye valamivel távolabb van attól, amit Vavilov kijelölt. A tudományban az ilyen, természetes jelenség. A fontos azonban az, hogy Vavilov az alapgondolatot teremtette meg. Utána haladva már fejleszteni a dolgokat sokkal könnyebb feladat. A termesztett fajok elterjedése, másodlagos génközpont A termesztett fajok nem maradtak keletkezésük helyén, hanem az évezredek alatt igen messzire elterjedtek. Az emberek egymástól tanulták a növénytermesztés tudományát, és átvették a termesztett növényt is vele. Számos olyan eset van, amikor a termesztett növényfaj egy másik vidékre (esetleg más kontinensre) kerül, és ott bizonyos idő alatt új formagazdagsága bontakozik ki. Előfordul, hogy az ott levő rokonfajokkal is önkéntelenül (spontán) kereszteződik, vagy éppen mesterségesen keresztezik. Az is lehetséges, hogy több mutánst (örökletesen megváltozott egyedet) válogatnak ki, és szaporítanak el. Számos példa van, hogy egy új helyen, távol a géncentrumtól, újabb formaváltozatosság keletkezik. Azokat a helyeket, ahol az eredeti géncentrumhoz hasonlóan a termesztett faj új alakgazdagsága bontakozik ki: másodlagos (szekunder) géncentrumnak hívjuk. A természetben minden vad fajnak megvan a maga elterjedési területe. Ha az elterjedési terület széleit egy képzeletbeli vonallal összekötjük, akkor egy zárt területet kapunk, amelyet a tudomány 53
