Mándy György: Hogyan jöttek létre kultúrnövényeink? (Budapest, 1971)
A fontosabb termesztett növények származása és elterjedése - Alma
Almafajták Magyarországon Hazánkban a gyümölcstermesztés kezdetéről a XI—XV. századból vannak írásos emlékek, így ezekből az alma termesztésére néhány adat reánk maradt. A telepítések rendszertelenül, alkalomszerűen történtek, de a fajtaválaszték még nagyon szegényes. Ismeretes, hogy akkoriban a Fűz almát, a Veres almát és a Telelő almát termesztették. Egy 1422-ben kelt oklevélben olvasható, Rapaics szerint, „arborem pomi Pirosalmafa” megnevezés. Fabricius Balázs még apró pirosalmáról ír, viszont Lippay megkülönbözteti a nyári és téli pirosalmákat. Egy almát, amelyben a Simonffy piros fajtát sejthetjük, a következőképpen jellemzi Lippay: „Veres alma egy kevéssé hosszúkás, édes”, „Tót pirosnak hínnak egy almát néhunt a Felföldön, hosszúkás éppen, mintegy feketéllő veres, belül is veres vonyások vannak rajta, puha, édes ízű, de sokáig és újig is eltart”. Akkoriban ismeretesek még a felső-tiszavidéki almák: a Kenézi piros, Daru, Sóvári néven, s ma is ugyanezek ismertek. A Füzalmát Lippay is megemlíti könyvében, azonban már Métetalma, illetve Fontos-alma a neve. Rapaics szerint a métet szó annyi, mint „metélt”, azaz felvágható szeletekre a tésztába. Bereczki ennek az almának az Orbay-almci nevet is adta, mivel Orbay Mihály kertjében (Háromszék m.) fedezték fel a középkor „fontos” almáját. A Füzalmát egyébként „magotlan almának” is hívták, mivel a gyümölcs magot nem tartalmaz (lehet, hogy triploid alma) (92. ábra). Az alma vándorlása Ázsiából hazánk területére még a középkorban is jól ismert módja annak, hogy a fajták választéka erőteljesen bővüljön. Az ázsiai almák érkezése a „balkáni úton” történt (Rapaics). Ebben a Szerémség fontos közvetítő állomás. Persze, a fajták Nyugat-Ázsiából szláv közvetítéssel is érkeztek. A balkáni közvetítés hagyományát őrzi a Boszniai alma, valamint a Boszmán alma neve (utóbbi török fajta). A balkáni úton hozzánk került fajtákat szívesebben termesztették, mert ezek minőségben és ízletességben sokkal kiválóbbak voltak, mint a középkori fajták. 92. ábra. A Fűz- vagy Orbay alma hosszmetszete (Rapaics könyvéből) 188
