Mándy György: Hogyan jöttek létre kultúrnövényeink? (Budapest, 1971)

A fontosabb termesztett növények származása és elterjedése - Len

84. ábra. A len betakarítása régi egyiptomi sírrajz alapján

1. a tokok letépése („bugázás”), 2. a len nyűvése, 3. kötözés, 4. a kévék beszállítása, 5. a szár feldolgozása, 6. a len betakarítása (hasonló a fentihez) és 7. a gabona sarlós aratása, egymással szembeállítva (Dillma Nnyomán Papp E. rajza)

ázsiában, Transzkaukáziában, Iránban, Afganisztánban, Azerbajdzsánban termesztik. A Linum bienne fosszilis maradványait Helbaek Észak-Irakban is megtalálta, és ezek korát i. e. 5000—4500. években állapította meg. Helbaek valószínűnek tartja, hogy a kultúrlen az őszi Linum bienne-bői mutációval vált tavaszivá.

Az eddigi vizsgálatokból kitűnt, hogy a termesztésbe fogott len a neolit-vándorlás során éppen úgy terjedt el nyugatra, illetve délnyugatra, mint az alakor, a tőnké és a kétsoros árpa. így jutott el a len Európa középső és északi vidékeire még a neolitikumban, s ott nagyon elterjedt, de hasonló módon került Egyiptomba is (lásd 7. ábra).

A len Egyiptomban i. e. 4500-ban már termesztett növény lehetett, és a történelmi időkben már nagy fejlettséget érhetett el a rostkikészítés és szövés ismerete (84. ábra), párhuzamosan a len fejlett

171