Mándy György: Hogyan jöttek létre kultúrnövényeink? (Budapest, 1971)
A fontosabb termesztett növények származása és elterjedése - Len
termesztési módjával. Az ókori zsidók is jól ismerték a len termesztését és a vászonkészítést. A neolit népek a lenmagból olajat még nem sajtoltak, azonban a gabonaőrleménnyel együtt ételeket készítettek belőle. A svájci tavak cölöpépítményeinek leleteiben La Baume (1961) vizsgálatai szerint nagy mennyiségben találtak len vászon-maradvány okát. A cölöpépítmények lakói egy kenyérfélét is készítettek, amelyben búzát, kölest és lenmagot állapítottak meg. Hazánkban is került elő lenmag-lelet Alpárról, ahol egy bronzkori erődített lakótelepet tártak fel. E lelet is bizonyítja a lentermesztés vándorlását hazánk területén keresztül északnyugati irányban. Az alpári település a vándorlásnak egyik állomása lehetett. Vavilov a len géncentrumát jóval keletebbre helyezte, mint amelyet az újabb leletek birtokában megállapítottak. Mindez nem jelenti azt, hogy a kelet felé is elvándorolt lentermesztésnek egy másodlagos kultúrközpontja is kialakulhatott Közép-Ázsiában. A bronzkori germán népek inkább gyapjúból készítették ruháik szövetét, azonban a vaskorban már lenből is szőttek vásznakat, és igen kedvelték öltözködésükben a lenruházatot, különösen az asszonyok. A neolitikus len magvai még elég aprók voltak. A vaskorban a magvak már lényegesebben nagyobbak. A történelmi időkben a lentermesztés és a vászon készítése igen elterjedt Európában. Sziléziában a XIII. században az első lenvászon-készítő iparvidék alakult ki, és a XVI. századig virágzott. A XIV. században Westfáliában is hasonló iparvidék alakult ki. A középkorban leniparáról különösen híres város volt Németországban Strassburg, Konstanz, Ravensburg, Biberach, Ulm, Augsburg, Kempten. E városok virágkorukat a XV. században érték el. A lenipart később a gyapot konkurrenciája tönkretette. A lentermesztés és -feldolgozás, valamint a vászon készítése az ősmagyaroknál is jól ismert volt. A honfoglalás előtti népek is termesztettek a Kárpát-medencében lent. A honfoglalás után ezt a magyarok nemcsak elősegítették, hanem fejlesztették is. A lenfeldolgozás és a vászonkészítés háziipari keretek között sok évszázadon át megmaradt. 172