Mándy György: Hogyan jöttek létre kultúrnövényeink? (Budapest, 1971)

A fontosabb termesztett növények származása és elterjedése - Dohány

A múltról nincs hírmondó Sajnos, a dohányfajokkal is úgy állunk, mint a burgonyával, azaz e növények könnyen elpusztuló tenyészőszervei a hasznos termények. Ezek a tanyahelyek üledékeiben könnyen elpusztulnak, és nem ma­rad bizonyítéka használatuknak. A dohány levelei is hamar meg­semmisülnek. és így a feltárások alkalmával már nem kerülhetnek elő. Magvaik pedig olyan aprók, hogy a fosszilizálódás alatt elkal­lódhatnak, ásatások alkalmával pedig nem találhatók meg. A nö­vényekről még a virágpor sem adhat hírt, hiszen mindezen növények rovarmegporzásúak, tehát virágporuk nem kerülhet az üledékbe, így az elmúlt évezredek alatt semmit sem tudunk a dohányok­ról, mert nincsen hírmondójuk. Tény, hogy ez idők alatt az indiá­nok rendszeresen foglalkoztak termesztésükkel. Nem tudunk azon­ban választ adni arra, hogy a dohány mióta termesztett növény. Csak feltételezzük, hogy nagyon régi idő óta. A paradicsomhoz ha­sonlóan a dohány is olyan formájában került az óvilági ember szeme elé, ahogyan ma is ismeijük, azaz a felfedezések idején a két do­hányfaj már teljesen kialakult kultúrformájában volt, azóta sem változtatott sem az óvilági, sem az újvilági ember sokat rajta. A dohány felfedezése Az óvilági ember a dohányról leghamarabb a felfedezések alkalmá­val szerzett tudomást. Kolumbusz Kristóf amikor a Bahama-szi­­getekhez tartozó Guanahani (mai neve San Salvador) szigeten part­­raszállt, már megismerhette a bennszülöttek dohányzási módját. Ezt előbb Las Casas püspök, majd Romano Pane szerzetes részle­tesen le is írta. A bennszülöttek sokféle dohányzási módot használ­tak. A pipázás csak Közép-Amerika déli részétől észak felé eső terü­leteken volt szokás. Ennek is sajátos módja volt, amikor pálmalevél­ből tölcsért készítettek, abba dohányt szórtak, és meggyújtva a szű­­kebbik végén szívták (80. ábra). E szokáson kívül készítettek külön­böző alakú fapipákat is (a mexikóiaknál ezt „békepipának”, „ka­­lumet”-nek hívták), amelyeket sastollal díszítettek. A fapipát csak fontos események alkalmával szívták, s ekkor a lábbelijüket is leve­tették. Az indiánok dohányzásának sajátos módja volt az, amelyet egy nádból készült szerzámmal végeztek. Egy' vastagabb nádcső­­darabba alsó két oldalán két rövidebb csövet illesztettek. Az eszköz 11 Hogyan jöttek iétre kultúrnövényeink ? 161

Next

/
Oldalképek
Tartalom