Mándy György: Hogyan jöttek létre kultúrnövényeink? (Budapest, 1971)
A fontosabb termesztett növények származása és elterjedése - Paradicsom
mok primitív típusai, amelyekből mutációval keletkeztek a többi változatok. A fejlődési elméletek közül a legvalószínűbbnek a HACKBART-féle elmélet (1) látszik. A közös ős elképzelése (3) a legbonyolultabb elmélet. Dísznövényből élelmiszer Most vizsgáljuk meg, mi történt a felfedezések után. Azt a tényt, sajnos, alig ismerjük, hogy a paradicsom hogyan és mikor került Európába. Valószínűnek tartják, hogy a felfedezések után nem sokára a paradicsom már átkerült, mint furcsa növény (egyelőre a díszkertekbe!) az óvilágba. 1557-ben Dodonaeus Antwerpenben a paradicsomot „aranyalmának”, 1576-ban pedig Lobel „Poma amoris”nak írta le, illetve ábrázolta; hasonlóképpen 1586-ban Matthioli is ábrázolja a „szerelem almát”, míg Lyonban 1587-ben Dalechamps nevezte el „Poma aurea”-nak. Egyelőre a paradicsom botanikai érdekesség! Angliába 1596-ban került. Kaspar Bauhin ugyanebben az évben már a paradicsom „büdös” ízéről is ír, és az indián nevet felhasználva a paradicsomot „tumatle americanorum”nak nevezte el, amelyből a német Tomate, illetve más neveken tomato (angol) stb. származott. A mi elnevezésünk a német Paradies-Apfelből „paradicsomi alma” származott, elhagyva az almát a névből. A paradicsom termesztését és élelmiszerként való felhasználását évszázadokon át megbénította az a hiedelem, hogy ez a növény „mérgező” (így volt a burgonyával is!). Csak 1696-ban írt Zwinger róla, hogy a növény termését megkóstolta Olaszországban, és nem volt káros. Mégis csak a XDC században oszlott el az előítélet a paradicsomról, és akkor lett élelmiszernövény belőle. A paradicsom a múlt század hetvenes éveiben Németországban még csak dísznövény. Csak a századfordulón kezdték kedvelni bogyóit, s attól kezdve mind népszerűbb lett. Érdekes, hogy a paradicsom Észak-Amerikába nem a déli keletkezési központból, hanem Európából került át. Lényegében ott is a paradicsomtermesztés európai anyagból honosodott meg, amelyet a bevándorlók vittek magukkal. Talány, hogy miért nem délről terjedt északra? Miért kellett kerülő úton visszakerülni a paradicsomnak Észak-Amerikába ? A paradicsom már 1651-ben elérkezett Magyarországra is (Bécs-156
