Mándy György: Hogyan jöttek létre kultúrnövényeink? (Budapest, 1971)
A fontosabb termesztett növények származása és elterjedése - Borsó
nemesítés a termesztett fajták öröklési anyagának használatával nem eredményes. Szükségessé vált a termesztett rokon- és vadfajok jó tulajdonságainak bevitele a jelenlegi fajtákba. Ez a kívánság bírta rá a kutatókat arra, hogy részletesen tanulmányozzák a Solanum nemzetség alakkörét, s megkeressék a keresztezésekhez alkalmas fajokat. A vizsgálatok részben dél-amerikai kutatók (Brücher stb.), részben expedíciókat vezető nemesítők (Hawkes, Bukasov stb.) egész dél-amerikai területre kiterjedő munkája révén mélyülnek el. A fajokat nemcsak botanikailag vizsgálják, hanem keresztezéseket is végeznek. Ennek során megállapították, hogy a fajok öröklési anyagát, kedvező jellegeit milyen módon értékesíthetik a nemesítésben. A vadfajtáknál vannak azonban gazdaságilag nem kedvező jellegek, pl. igen hosszú tarackok fejlődnek (75. ábra), amelyek a vadfajoknál az elterjedés szolgálatában vannak, de a termesztett fajtáknál ezek nemkívánatosak. Itt inkább az az előnyös, ha a gumók szorosan egymás mellett vannak, és így a betakarítás könnyen elvégezhető. A vadfajoknál nem kedvező a gumó alakja sem, és még sok más jelleg megváltoztatása szükséges. A nemesítők azonban nemcsak a vadfajokat használják fel munkájukban, hanem mesterségesen mutációkat is hívnak elő. Sok minden más nemesítési módszer is használatra kerül, hogy a termesztők és fogyasztók (a piac) részére jó fajtákat állítsanak elő. Borsó A „termékeny félhold” területén végzett ásatások kimutatták, hogy a borsó is az emberiség ősrégi kultúrnövénye. A Jarmoból előkerült növényi maradványok között a mezei borsó elszenesedett magvát is megtalálták (1. a 4. ábra). Vannak olyan vélemények, hogy a borsó ősi alakja már nem állapítható meg. Mindezeket könnyen megcáfolta Govorov, aki kimutatta, hogy a borsó nem egy közvetlen vad őstől származott le, hanem több vad borsófaj kereszteződése révén alakult ki a termesztett alak. A leszármazás során a Pisum fulvum és a Pisum elatius kereszteződése volt szükséges, hogy két primitív, de már termesztésbe fogott faj jöjjön létre, éspedig a Pisum abyssinicum és a Pisum syriacum. A primitív kultúrfajok keletkezési központja és areája más vi148
