Mándy György: Hogyan jöttek létre kultúrnövényeink? (Budapest, 1971)
Vadnövények - termesztett növények
Csillapítása érdekében nem volt válogatós (sajnos, még embertársait is felfalta). Az elmúlt 50 ezer év alatt azonban nagyon hosszú ideig a táplálék megszerzése csak gyűjtögetésből állott. így jutott sok utánjárással növényi élelmiszeréhez is, és sokszor fanyalodott olykor egyoldalúan is erre, ha nem sikerült állati táplálékot szereznie. Az ember történetének utolsó 10 ezer évében azonban számottevő változás következett be: felhagyott a gyűjtögető életmóddal, s mind növényi, mind állati eredetű táplálékát, nyersanyagait gazdálkodó tevékenységével biztosította magának. Az ember felfedezte a növénytermesztést és az állattenyésztést. A nemesítő ősasszony A növénytermesztés feltalálása és kifejlesztése hamarosan kialakította az első termesztett növényeket is. Az ember jó szemmel és készségekkel látott hozzá ehhez a fontos ,,kultúrmunkához”. Az első s talán a legfontosabb termesztett növények kiformálása, a vad alakból a termesztett növény fáradhatatlan alakítása, méltán az ember történetének egyik legnagyobb teljesítménye volt. Sok találékonyságra volt szükség, hogy a vadnövény mégis alkalmas formában megmaradjon a kezdetleges szántóföldeken. Az ősember akaratlanul a legtehetségesebb honosító és nemesítő munkát végezte, sokkal nagyobb hozzáértéssel, mint bárminőt is késői leszármazottai megtehettek. Ismeretes, hogy sokkal nehezebb valamit megteremteni, mint fejleszteni, és ebben az ősember valóban páratlan ügyességet árult el. Sajnos, nem tudjuk, kik voltak ezek az igazán nagy feltalálók, hiszen nem jegyezték fel sem neveiket, sem tetteiket, csak áldásos munkájuk ténye maradt az utókorra. E tettek nagyszerűségét nem is bizonyítja más jobban, mint az, hogy a különböző mitológiákban az istenek tevékenységének, ajándékának tulajdonították hajdani őseink a növénytermesztés feltalálását, és a kialakított termesztett növényeket. E kérdésről érdekes könyvében szó szerint így ír Szutórisz Frigyes (1905): „A földművelés nagy fontosságáról már a legrégibb népek is meg voltak győződve; ezért úgyszólván mindegyik isteni eredetűnek tartotta. Indiában Brahma, Egyiptomban Isis, Görögországban Démétér, Itáliában Ceres adománya a gabona és a kenyér. A régi görögök felfogása szerint istenek és félistenek voltak az embernek segítségére, mikor a termesztett növényeket művelni 12
