Mándy György: Hogyan jöttek létre kultúrnövényeink? (Budapest, 1971)

A fontosabb termesztett növények származása és elterjedése - Burgonya

a II. évszázadtól kezdve volt a burgonya termesztése rendszeres a földművelő indiánoknál. A perui hegyvidéken ugyanakkor már egy évezrede termesztettek burgonyát. A burgonya ugyanis Peru és Észak-Bolívia magas fekvésű platóin (71. ábra) és völgyeiben vált termesztett növénnyé, a 12—18 szélességi fok közé eső területen. Valamikor azt gondolták, hogy a burgonya keletkezésének központja a Dél-Chile partvidékéhez közel eső Chiloé szigetén volna, azonban ezt Brücher újabbkori kutatásai elvetették.

Vavilov még a burgonya keletkezésének központjául Dél-Amerikában három helyet jelölt ki:

1. Mexikó, ahol a vadon termő fajok nagy változatossága van.

2. A perui—bolíviai Andok, ahol a különböző termesztett fajok honosak.

3. Chiloé szigete és a chilei partvidék.

Az utóbbi időkben Brücher kutatásai ezt a kérdést is felülvizsgálták, s kitűnt, hogy a 2. centrumot kivéve a Vavilov által közölt meghatározások nem helyesek. Mexikó nem lehetett a termesztett burgonya géncentruma, mert ott a Tuberosa series fajai nem fordulnak elő természetes körülmények között.

Brücher elveti a Chiloé

71. ábra. A burgonya keletkezési központja (vízszintesen vonalkázott terület) és a későbbi burgonyatermő vidékek (pontozott terület )

(Schick et al. nyomán)

rrr: a burgonya őshazája

Ív/ későbbi burgonya* termő vidék

141