Mándy György: Hogyan jöttek létre kultúrnövényeink? (Budapest, 1971)
A fontosabb termesztett növények származása és elterjedése - Burgonya
szigeti származást is, mert a szigetet 90 százalékban erdők borítják, és a megmaradt rész kevés a nagyobb arányú burgonyatermesztésnek. A szigeten a mai napig sem találták meg vadontermő állapotban a diploid vagy a tetraploid burgonyát. Ezenkívül a szigeten nem tenyészik az Oxalis tuberosa, amely a burgonya jellegzetes kísérőnövénye a kontinensen. Végül azok a kezdetleges jellegű burgonyák, amelyek a szigeten találhatók, a kontinensen is megvannak. Rokonfajok a géncentrumban Azon a területen, amelyet a burgonya valóságos géncentrumának határoztak meg, más burgonyafajokat is termesztenek, amelyek a Tuberosa series-be tartoznak. A fontosabb körülményeket és termesztett fajokat nem érdektelen megismerni (az adatokat a vonatkozó államok sorrendje szerint közöljük) a következők szerint: Kolumbia (a géncentrum legészakibb állama) területén a burgonyát 2200—3500 m tszf. magasságon az Andok magashegyi vidékein termesztik. Termesztett fajok: Solanum phureja, S. tuberosum ssp. andigenum. A korai érésű fajtákból (65—90 nap tenyészidő) évente háromszor is takarítanak be gumókat. Ecuador magashegyi vidékein a burgonyatermesztés 1400—3700 m tszf. magasságon honos. Termesztett fajok: Solanum tuberosum ssp. andigenum, S. canarense, S. phureja és S. cuencanum. Nemcsak gumóról, hanem magról is szaporítanak burgonyát. Utóbbit „papa chimbalo”-nak hívják. Peru területén a burgonyatermesztésnek kétféle övezete van: a) a „sierra”, azaz a magashegyi termesztési hely 2300—4300 tszf. magasságon és b) a „costa”, amely a tengeri partvidéktől a hegyek oldalára terjed fel, mintegy 2500 m tszf. magasságig. A „costa” vidékén a termesztés a folyók völgyében öntözéssel történik, s azt a kreolok és fehér europerek végzik. A „sierrán” a termesztők az indiánok. Termesztett fajok: Solanum tuberosum ssp. andigenum, S. stenotomum, S. goniocalyx, S. phureja, S. ajanhuiri, S. juzepczukii, S. chaucha (utóbbi két faj triploid), valamint a pentaploid S. curtilobum. A praekolumbián időkben az inkák igen serény burgonyatermesztést űztek e vidékeken. A vetőanyagot a hegyvidéki termesztő helyeken állították elő. Bolívia és Észak-Argentína burgonyatermő területe a magashegyvidéken, 1800—4400 m tszf. magasan fekszik. A burgonyatermesz-142
