Mándy György: Hogyan jöttek létre kultúrnövényeink? (Budapest, 1971)

A fontosabb termesztett növények származása és elterjedése - Répa

Achard műve nem maradt feledésben. Elképzelései hamarosan valóra váltak: a répacukor a nádcukor erős versenytársává lett. Ehhez azonban az kellett, hogy Achard követői növeljék a répa cukortartalmát. Eleinte a nemesítés zsinórmértéke a répa alakja volt, de nemsokára ezt követte Vilmorin fajsúly szerinti kiválogató módszere, illetve 1862-ben Kleinwanzlebenben a polarizációval végezték a szelekciót. Ennek köszönhető, hogy 1880-ban a répa cukortartalma már 14%.

68. ábra. Franz Karl Achard

(Plakett alapján rajzolta Papp E.)

A nádcukor és a répacukor versenye

A répatermesztés Európában hamar elterjedt a mezőgazdaság nagy hasznára, mert jobb agrotechnikát, bővebb trágyázást és alapos gyomirtást, valamint több gép és állat beszerzését, utak és vasutak építését stb. kívánta meg, és ezzel a belterjesebb fejlődést segítette.

Achard első eredményei óta eltelt 170 év alatt a cukorrépa nemcsak új termesztett növényünkké vált, hanem teljesítménye is jelentékenyen fokozódott. így a répatest cukortartalmát sikerült megnégyszerezni, s a területegységről nyerhető cukor mennyiségét 80— 90%-kal növelni. Achard elképzelései valóra váltak, mert a répacukor valóban komoly versenytársa lett a nádcukornak (a cukornádból előállítható terméknek), sőt volt olyan időszak a cukorgyártás történetében, amikor a XIX. század végén a répacukor felülmúlta a nádcukrot. Manapság az arány közöttük 40 : 60%.

A világpiacon az első répacukor 1850-ben jelent meg a nádcukor mellett, s már 1890-ben százezer tonnával múlta felül a cukornád piaci részesedését. A cukornád elmaradása erős betegség-kártételeknek volt a következménye, amelyen a nemesítők aránylag rövid idő alatt segítettek. így a cukornád többségi helyét ismét visszahódít-136