Mándy György: Hogyan jöttek létre kultúrnövényeink? (Budapest, 1971)

A fontosabb termesztett növények származása és elterjedése - Répa

háttá. Kétségtelen, hogy a cukornád cukortermése az egységnyi te­rületről összehasonlíthatatlanul nagyobb, mint a cukorrépáé (a cu­kornád 1 ha-ról 50—100 tonna cukrot ad, a cukorrépa viszont csak 4—5 tonnát), mégis gazdaságos a cukorrépatermesztés. A cukorrépa Magyarországon Hazánkban az új kultúrnövény iránt igen hamar jelentkezett érdek­lődés. Az első próbát Tessedik Sámuel tette a cukorrépával, és már a XIX. század első évében Eperjesen répacukorgyárat alapítottak. Az első valódi cukorgyárat hazánkban a Pozsony melletti Nagy­­födémesen 1831-ben létesítették. Az eperjesi próba még nem volt igazi cukorgyár, inkább cukorfőzde. A szabadságharc előtti idők­ben hazánkban már 63 répacukorgyár működött, hosszabb-rövi­­debb ideig. A szabadságharc a cukorgyártást teljesen visszavetette, de utána, 1854-ben az első komolyabb cukorgyár Nagycenken (Sopron m.) kezdett dolgozni. Később Ácson és Petőházán is léte­sült cukorgyár. A hazai mezőgazdaságban a cukorrépatermesztés és a cukorgyártás csak a XIX. század utolsó évtizedétől kezdve emelkedett arra a szintre, amelyet az ország érdeke megkívánt. Amíg külföldön igen nagy erővel fáradoztak a cukorrépa teljesí­tőképességének fokozásán, addig hazánkban jóformán ez irányban sokáig semmi sem történt. A hazai répatermesztők a cukorgyárak­tól minden fenntartás nélkül átvették a külföldi, főleg nyugat-euró­pai fajtákat (azt kellett termeszteni). Ez a helyzet azonban a két világháború közötti időben megváltozott. A történeti hűséghez tar­tozik megemlíteni, hogy a századforduló után hazánkban is voltak kezdeményezések a répa nemesítésében, de ezek hamar kudarcot vallottak, miután bebizonyosodott, hogy a külföldi fajták jobbak. 1930-ban, a közvéleménnyel szemben (ti. az a nézet alakult ki, hogy Magyarországon nem lehet répát sikeresen nemesíteni) kezdte el répanemesítő munkáját Sopronhorpácson Sedlmayr Kurt. Sedl­mayr és munkatársai hervadhatatlan érdeme volt az, hogy aránylag rövid idő alatt előállították a híres BETA répákat, amelyek a kül­földi fajtákkal már nemcsak versenyképesek voltak, hanem azokat felül is múlták jó tulajdonságaikban. A világon elsőnek hazánkban állította elő Sedlmayr a Cercospora-betegséggel szemben ellenálló első répafajtát, a BETA Y-19 cukorrépát. A magyar répanemesítés fejlődését legjobban a sopronhorpácsi 137

Next

/
Oldalképek
Tartalom