Mándy György: Hogyan jöttek létre kultúrnövényeink? (Budapest, 1971)
A fontosabb termesztett növények származása és elterjedése - Répa
Van ugyan egy olyan elképzelés is (Zoszimovics), hogy az elsődleges keletkezés helye Elő-Ázsia lenne, ahonnan nyugatra vándorolva a kezdetleges kultúralak eljutott Szicíliába, majd innen másfelé a Mediterránban. A tengeri répából a kultúralak kialakulását (67. ábra) arra a tapasztalatra alapozzák, hogy a kultúrába vett tengeri répa néhány év alatt a termesztett répához hasonló répatestet fejleszt, olykor a takarmányrépára, olykor a mangoldra hasonlítva. A rendszeres kerti termesztésben évezredeken át a kultúrrépa jellegzetes alakulása és változatossága formálódott ki. A tápanyagban gazdagabb szántóföldi körülmények növelték a répatestet. A lassú kialakulás egészen a XVIII. századig tartott. A répa termesztése ekkor már Európa számos országában széleskörűen elterjedt. Ekkor több jelentős felfedezés történt, amely segítette a répa cukorrépává alakulását. Marggraf és Achard 1747-ben Marggraf, a berlini Tudományos Akadémia igazgatója megállapítja, hogy a répában levő cukor ugyanaz, mint a cukornádban levő cukor: nádcukor (saccharose). Úgy véli, hogy ha a répából a cukrot kinyerné az ember, akkor az ugyanaz lenne, mint a drága pénzen vásárolható gyarmatáru, a nádcukor. Ezen a felismerésen felbuzdulva egy berlini vegyész: Achard (68. ábra) állami támogatással nagyüzemi kísérletbe kezd Caulsdorfban, sőt különböző répafajtákkal nemesítési munkát is elkezd. Kísérletei alapján cukrot is állít elő (előtte már Marggraf is vont ki a répából néhány font cukrot). A „Fehér mangoldrépa” és a „Vörös mangold” keresztezésével új répaalakot állított elő: a cukorrépát. Achard eredményeit emlékiratban nyilvánosságra hozta, és a porosz király segítségével 1802-ben a sziléziai Cunernben megalapítja a világ első répacukorgyárát. A répacukorgyártás gyors elterjedését a Napóleon által elrendelt kontinentális zárlat (1806) segítette. A cukorgyártásnak sok kezdeti nehézsége volt, s ezeken igyekezett Achard segíteni. Mindezek költségesek voltak, s anyagi romlásba döntötték. Nem érhette meg munkája diadalát, mert nagyon szegényen halt meg 1821-ben. Achard idejében a gyártásra használt répa cukortartalma mindössze 5 % volt. 135
