Mándy György: Hogyan jöttek létre kultúrnövényeink? (Budapest, 1971)
A fontosabb termesztett növények származása és elterjedése - Kukorica
vény óvilági eredetű. Az akkori véleményeket Bonafous 1836-ban foglalta össze, és állította, hogy a kukorica „Kelet-Indiában termesztett. .. és ott őshonos növény”. Humboldt megcáfolja ezt a véleményt, s bizonyítja, hogy e növénynek Amerika a hazája. Termesztését az i. sz. VII. században a toltékok honosították meg Mexikóban, az azték hagyományok szerint, akik a felfedezéskor e növényt tlaolli-nak hívták. A kukoricának mégis a Haiti-szigeten ismert neve: mahiz került a tudományba, mint a faj neve: mays. Vavilov meghatározása szerint a kukorica keletkezésének helye Mexikó, Guatemala, Kolumbia és Peru hegyes-dombos vidéke lenne. Collins a feltárások szerint délebbre helyezi a géncentrumot: Peru és Chile területére. Az alapos kutatások kimutatták, hogy a kukorica a legnagyobb alakgazdagsága Peruban és Bolíviában figyelhető meg. Peruban a változatos domborzati viszonyok különösen kedveztek a sajátos típusok keletkezésének, ahol a szűk és rejtett völgyek elősegítették a típusok fennmaradását is (térbeli szigetelődés). Az is fontos körülmény, hogy a történelem előtti időkben a földművelés Peru őslakosságánál volt a legfejlettebb. Peru őslakossága a fazekasművészetnek is nagy mestere volt, s más ősnépekkel élénk kereskedelmet folytatott. így jutottak el készítményeik északra, egészen Mexikóba is, és ezekkel együtt, természetesen, a kukorica és termesztésének módja is (59. ábra). Figyelemre méltó azonban, hogy a kukorica közeli vadrokonai Peruban nem fordulnak elő, ezek inkább Közép-Amerikában honosak. így Collins elgondolása sok kiegészítésre szorul. Újabban még érdekesebben világították meg a kukorica ősi keletkezési központjának kérdését Mac Neisli kanadai archeológus kutatási eredményei. Mac Neish a Tehuacan-völgyben levő barlangok konyhahulladékát tanulmányozta, és a korai Coxcatlanfázisba tartozó kultúrrétegben (i. e. 5200—3400) egy kezdetleges kukoricacsövet talált, amely feltehetően a legősibb alakot mutatta (9. ábra, 1.). Ez a lelet jelenleg Amerika legősibb kukoricacsőmaradványa, feltehetően még a kultúrába fogás kezdeti idejéből. Egy későbbi rétegben, amelynek kora i. e. 3400, már termesztésben levő, jóval fejlettebb csövet találtak. A leletekalapján arra következtettek, hogy a kukorica termesztett formájának keletkezési helye a mexikói magasvölgy és Oaxaca tartomány déli része közötti terület. A kukorica az őskori és ókori indiánok életében központi helyet 121
