Mándy György: Hogyan jöttek létre kultúrnövényeink? (Budapest, 1971)

A fontosabb termesztett növények származása és elterjedése - Zab

Zab

A zab, noha elég régi keletkezésű, mégis az eddig tárgyalt gabonákhoz képest aránylag „fiatal*’ kultúrnövény. A búzához hasonlít abban, hogy a fajok változatosságának kialakításában a poliploid mutáció jelentős mértékben részes, viszont a rozshoz is hasonlít keletkezésének módja, hiszen gyomnövényből lett termesztett növény.

Hazánkban csak egyféle zabfajt ismernek, az abrakzabot (Avena sativa), mert csak ennek fajtáit termesztjük. A világ különböző részein azonban más zabfajokat is termesztenek, mint az érdes zabot (Avena strigosa), az abesszin zabot (Avena abyssinica) és a bizánci zabot (Avena byzantina). E fajok vadontermő rokonfajokból származnak, illetve azokat fogták be a termesztésbe, viszont legtöbbjüknek mutáció révén van olyan fajrokona is, amelyeknél a toklászok nem burkolják szorosan a szemet, és éréskor azokból kihullanak. Mind a termesztett fajok, mind vad őseik, illetve csupasz szemű rokonfajaik poliploid sort alkotnak (6. táblázat). A kromoszómaszám poliploid sora teljesen azonos értékek szerint változik, mint a búzáé.

6. táblázat. A zabfajok poliploidsora és leszármazása (Coffman, 1959 szerint)

Fejlődési fokozat

2n = 14

2n=28

2n=42

2n = 42

Vad ős (Agrestes)

A. hirtula

A. vaviloviana

A. fatua

A. sterilis

Termesztett

toklászos

A. strigosa

A. abyssinica

A. sativa

A. byzantina

(Sativae)

(érdes zab)

(abesszin zab)

(abrakzab)

(bizánci zab)

Termesztett

csupasz

(Nudae)

A. nuda

0

A. chinensis

A. denudata

A termesztett zabfajok keletkezési központja a vadfajok areája területén belül (55. ábra) van. Ezek a következők:

Érdes zab (Avena strigosa): az Ibériai fésziget nyugati része, Abesszin zab (Avena abyssinica): Abesszínia,

Abrakzab (Avena sativa): Kelet-Európa,

8 Hogyan jöttek létre kultúrnövényeink?

113