Mándy György: Hogyan jöttek létre kultúrnövényeink? (Budapest, 1971)

A fontosabb termesztett növények származása és elterjedése - Zab

55. ábra. A zabtermesztés északi határa (pontozott vonal) és a vadzab-fajok areája Euráziában

(Coffman nyomán, kiegészítve)

Bizánci zab (Avena byzantina): Mediterrán-vidékek (különösen Algéria és az Ibériai félsziget).

A vad zabfajoknak a bugája éréskor könnyen széttöredezik, a toklászos szemek erősen szőrözöttek: így a szél könnyen repítheti és terjesztheti, a toklászos szemen erőteljes, csavart szálka van, amely higroszkópos mozgásával a szemeket a talajba befúrja. Mindezek javarészt hiányzanak a termesztett fajokról, s ha van is valami maradványa a vad jellegnek, az is finomabb formában jelentkezik.

Az abrakzab, mint a táblázatból is látjuk, a nemzetség hexaploid alakja. Hosszú évezredeken át a termesztett gabonák, különösen a tőnké búza gyomnövénye. A neolitkori vándorlás során, de még vad jellegeinek birtokában eljut északkeleti, illetve nyugati irányban Európába. A legrégibb, bronzkori zab-maradványok (különösen

114