Sikota Győző: Herendi porcelán (Budapest, 1970)
A gyár története a két világháború között
Hogy az eddigi szintet tarthassák, egyedüli biztosíték az új igények művészi ízlésének kielégítése, az eddigi kivitel fenntartása, sőt fokozása volt. Gulden Gyula dr. belső és külső piackutatása és manőverezése a háborús időkre megoldást jelentett. 1943-ban a belső piac egységes ellátására saját külön érdekkörébe tartozó Iparművészeti Kereskedelmi Vállalatot alapított, amely vállalat függetlenül működött a gyártól és az eladásra átvett áruérték után 10% képviseleti jutalékot kapott.(202) Gulden a háború alatt vállalta a Portugál Konzulátus vezetését, ezzel a ..semleges" Portugália közreműködésével a gyár külkereskedelmét fenntarthatta. Mindez a gyári export-statisztika tükrében világosan kimutatható. Portugália csak 1938-ban kapcsolódott a gyár vevőköréhez, s ebben az évben kb. másfélezer pengőnyi árut vásárolt, ugyanakkor 1940-től 1943. év végéig megrendelése összesen 55 514 pengőt tett ki.(203) A háborús nehézségek ellenére a gyár létszáma nem csökkent, a termelését, ha sok nehézség árán is, de folytatta. A háborús termelés területéről egy-két jellemző adat: 1940-ben a kályhagyártás termelését jelentősen felemelték a vashiányra való hivatkozással. 1941-ben 73 636.13 pengő értékű porcelánmassza, máz- és festékanyagot dolgoztak fel, ugyanezen évben a gyár nettó forgalma 2 millió 195 ezer pengő volt és nagyarányú gépi megrendelésekre is sor kerülhetett a Ganz gyárnál. 1943-ban új kályhaégető kemencét építettek, és a gyártáshoz szükséges korszerű gépi berendezésekkel látták el. E befektetésekkel a gyár cserépkályha termelését, amely már az előző évben is jelentős volt (40 383 db kályhacsempe). 50%-kal felemelték.(204) Amíg a külkereskedelemben 1938-ban 134 804 P értékű árut exportáltak. 1943-ban 425 302 P értékűt. Meg kell jegyeznünk, hogy a hadigazdálkodás 1943- ban már burkolt inflációhoz, pénzromláshoz vezetett. így a 43-as növekedés nem azonos mértékű termelési volumen emelkedést takar. Ezt a tényt támasztja alá a Közellátásügyi Miniszter 1943-ban kiadott rendelete is, amely a herendi gyár részére a 18% helyett 90%-os szakmai felárat engedélyezett.(205) A háborús évek alatt a gyár korábban jelentős forgalmat jelentő Angliát és Franciaországot 1940-től, az Amerikai Egyesült Államokat pedig 42-től elveszítette. Említésre méltó kereskedelmi kapcsolatot a háború alatt csak Németország felé — amely mint felvevő és egyben mint szállító jelentkezett a magyar porcelánkereskedelemben —, majd Svájc, Portugália, Szlovákia. Olaszország és Belgium felé bonyolított le.(206) 1944-ben a gyár arculata lényegesen megváltozott, amiről a lassan történelmi múlttal bíró gyári levéltári dokumentumok adnak hírt. Herend már nem irigyelt gyár többé, amelyet a hivatalos körök is úgy emlegettek, hogy a konjunktúrát élvezi. A művészet békés otthonába is beköltözött a háborús hisztéria. Az Ipari Anyaghivatal közvetlen ellenőrzése alá került, amelyhez az ellenőrzés súlyos következményeit érezve, jelentéstételre kényszerült. Az 1944. év IV. negyedévi jelentésében a következő termelési adatokat találjuk. Katonai rendelésre 1000 kg, alacsony és magasfeszültségű szigetelőkre, postaszükségletekre 200 kg, villamos szerelési cikkekre 300 kg, gyógyszerészeti és laboratóriumi felszerelésekre 80 kg, háztartási- és vendéglői cikkekre 4800 kg, díszműárura 3600 kg készült. A gyár 1944-es levelezéséből kiderül, hogy a díszműáru és az export gyártása érdekében műszaki, s katonai rendeltetésű porcelán gyártását vállalták, de legtöbb esetben csak a gyártás kísérletéig jutottak el, hiszen 75
