Herman Ottó: A halgazdaság rövid foglalatja - Természettudományi Könyvkiadó-Vállalat 31. (Budapest, 1888)

II. A tógazdaság okszerű gyakorlata

AZ AKADÁLYOKRÓL. ÓO Az eljárás a következő: készíttetünk egy könnyű, kezes rúdra járó, kerek és erős drótkeretet s ezt bevon­juk finom tüllel; a rúd lehet i.í méter hosszú (2 2. kép a) a keret átmérője 20 centiméter; az egész nem mélyedő 22. a. Halporonty-merftő : b. becslő tál. háló, hanem inkább merítő szűrő. Ehhez tartozik egy fehér mázú tál 122. kép b.) vagy fehér porczellán zománczú vasedény.* Halászsarut öltve odalépünk az ívó tó szélére, későbben a tóba is, és a merítővei a leg azt mondta 6?—68 s midőn megszámláltam éppen 6t darab volt! Külön­ben a gyakorlottság megszerzését nagyon megkönnyíti a következő el­járás : egy kávéscsésze aljára annyi halporontyot merítünk, hogy bízó nyos sűrűséggel borítsák az edény fenekét s ezeket számláljuk meg; legyen az eredmény ioo poronty ; ekkor megbecsüljük a merítő tál fe­nekének felületét s azt találjuk, hogy io-szer annyi mint a csészealjáé ; ha már most a tálba annyi porontyot merítettünk, hogy olyan sűrűn van, mint a csészealjában volt, akkor körűlbelől io X ioo = iooo darab van benne. * A porontyok összegyűjtésére igen kitűnő a párás szita (1. 54-ik kép) is; s ha ezt használjuk, ekkor ebből meritgetjük át a porontyo­kat a becslő tálba,

Next

/
Oldalképek
Tartalom