Koroknai Ákos: A Ganz Műszer Művek története (Budapest, 1975)
I. A villamos mérőműszergyártás kezdetei Magyarországon a dualizmus korában
GYÁRTÁS, TERMELÉS, ÉRTÉKESÍTÉS Az első világháború előtti Bláthy-féle számlálószabadalmak - szinte kivétel nélkül - világszabadalmak lettek. A világhírű szabadalmak azonban meglehetősen kisszerű gyártási körülmények között születtek meg. Az elektromos osztály Kacsa utcai telepe még pajtákból, pincehelyiségekből állt az 1870-80-as évek fordulóján. A Fő utcai gyárépület szűk volt. A számlálógyártás helyzete csak a Lövőház utcai gyár megépítésével lett kedvezőbb. Az itteni elektromosgyárban már két önálló órás és compteur (a számláló francia elnevezése) műhely működött. A művezetők neve után Blau és Jaksch műhelyeknek nevezték ezeket. Déri Lajos 1943-ban így emlékezett vissza a kezdet éveire: ,,A lemezcsomagokat szabadon összeszegecselték, satuba fogták, s Prinke, az izmos lakatos legény, méteres reszelővei esett neki, hogy méretre hozza a darabot. A szerelésnél egy 2 kg-os kalapács is szerepet játszott. A mellékáramű gombolyítást Jeckel napszámos végezte lábbal hajtott esztergapadon, mert - mint mondotta - csak lábhajtással lehet érzéssel gombolyítani. (Vajon mit szólna most a 8-10 000 fordulattal járó gépeinkhez, melyek még a papírszigetelést is automatikusan adagolják be?)” A naponta elkészült 8-10 db számlálót a Jaksch-műhely melletti űn. Compteurállomáson hitelesítették, ahol kiállították a hitelesítési jegyeket a megrendelőknek. A gyártási utasításokat szóban adták, a megbeszéléseken Bláthv, a művezetők és a munkások egyaránt jelen voltak. A rajzokat vázlat helyettesítette. A gyártás minőségéért a külföldet megjárt mesteremberek feleltek. A gyártás manuális jellege 1890-től Nyugat-Európában lassan megszűnt, a Ganznál azonban a kézből gyártás továbbra is megmaradt. Minden bizonnyal ez játszott közre a számlálógyártás 1889-1913 közötti lassú fejlődésében. Igen találóan jegyezte meg az AEG egyik mérnöke, hogy a vállalatnál nem termelés, hanem művészi darabok mesteri készítése folyik. A villamossági gyár alacsony termelési volumenére utal, hogy a vállalat 18S4- ben elért 9,6 millió Ft-os forgalmából a villamossági gyárra csak 5,8% jutott. A 90-es években ez a volumen kb. 35-50%-os részesedési arányig növekedhetett. Az 1906-tól önállóvá vált villamossági gyár termelése 1913-ig 3,6 millió K-ról 8,1 millió K-ra növekedett, de hogy ebből mennyi jutott a számlálók gyártására, nem állapítható meg. Az első termelési adatok csak 1914-től állnak rendelkezésünkre, amelyet a 2. sz. táblázat mutat be: 2. táblázat Év Gyártott számlálók (db) 1914 16 026 1915 15 091 1916 18 789 1917 18 534 1918 14 423 Összesen: 82 863
