Szekeres József: Ganz Ábrahám 1814-1867. A Ganz gyárak alapítójának életrajza (Budapest, 1967)
A gyár fejlődése a szabadságharc kezdetéig
szeresére emelkedett. Az üzem technikai berendezése sem fejlődött lényegesen. Az öntöde alapját a kupoló kemence képezte, a szelelőt a helyőrség katonái kezelték csekély dijazás ellenében. 1847-ben Ganz saját maga által tervezett és a budai '.Verther sörgyárban összeszerelt gőzgéppel váltotta lel az emberi munkát. Öntést eleinte hetenként három alkalommal, később a szükséglét megkívánta mértékben többször is végeztek. Általában 9-12 öntőműnké^ 2 magkészitő, 12-18 napszámos, 8-12 tanuló dolgozott. Az üzemet Ganz iránymutatásával 2 öntőnester és 1 irnolc vezette. A szakmunkások heti lo-12 ft-ot kerestek, ami a korabeli viszonyokat tekintve, jónak mondható. 1847-ben 32 munkás évi 13*936 ft. munkabér ellenében dolgozott, átlagban 1 forint 46 krajcárt kaptak. A szakmunkások nagyrésze külföldről, részben Svájcból került Budára, a napszámosok és tanulók a város lakói közül kerültek ki. Ganz két öccse, Henrik és Konrád is az öntődében dolgoztak, az előbbi mint imok, az utóbbi mint öntő. A termelés mennyiségéről a szabadságharc kezdetéig adatok nem maradtak fenn, mindenesetre ezekre az évekre a lassú de állandó jellegű növekedés a jellemző. A fejlődés korlátái az üzem megszilárdulása után azonnal nyilvánvalókká váltak. A korlátozott felvevőképességü és versenytársakban bővelkedő piac, amely a visszamaradt gazdasági-társadalmi viszonyokat tükrözte, a nagyobb pénztőke hiánya, a feudális-termelési. és jogrendszer mind-mind élig leküzdhető akadályokat jelentettek. Nehezítette a kapitalista jellegű vállalkozások, üzemek helyzetét агД84о-ез évek .Magyarországának függősége az osztrák birodalomtól. Az osztrák birodalmi vámpolitika, amely a fejlettebb 09>ztrák gazdasági élet és az osztrák uralkodó osztályok érdekeit szolgálta, igyekezett ezt a függőséget állandósítani és elmélyíteni. Azoknak a külföldi • ruknak a behozatalát, melyeknek termelése Ausztriában is folyt, csak magas vámok mellett, vagy egyáltalában nem engedélyezték. Az Ausztriába irányuló magyar iparcikk-kiviselt viszont az egyéb külföldi importhoz hasonló magas vám terhelte. A ...agyarországi gyáraiapit ás ok kockázatát némiképpen enyhítették az 1C48 előtt keletkezett, polgári irányzatú társadalmi egyesületek - Iparegyesület, Gyáralapító Társaság - melyek nagy erkölcsi s bizonyos társadalmi-anyagi támogatásban részesítették az uj, többnyire segítségre szoruló, gyáraknak alig 36
