Szekeres József: Ganz Ábrahám 1814-1867. A Ganz gyárak alapítójának életrajza (Budapest, 1967)

A gyáralapítás

vezetett. A mezőgazdasági ipar termékeit is felvásárolták külföl­dön. A nagyobb árukereslet a közlekedés fejlesztését követelte* a vizi és szárazföldi összeköttetés óe áruszállítás növekedése, а fokozódó hajó és vasútépítés formájában jelentkezett. Az ország nyersvastermelése a harmincas évek óta állandóan növekedett és a negyvenes években a З0.000 tonnát is elérte. Az öntvények mennyisége azonban a századeleji 50.000 bécsi mázsánál nem tett ki többet. Ez a helyzet az ország gazdasági elmaradott­ságára vetett fényt: a nyersvasat, a nyersanyagpt kiszállították az országból és árucikk alakjában került vissza. Hasonló jelensé­get más iparága^ területén is megfigyelhetünk. A vasöntés fejlő­dését az osztrák versenyen kivül az elmaradt technika is gátolta, a7. elavult gyártási módszerek, a termékek minőségében is tükrö­ződtek. Az országban mintegy félszéz kohóüzem működött, de csak néhány folytatott a kor színvonalán álló termelést, a legtöbb vasgyárban közvetlenül a nagyolvasztóból öntöttek, a .kupoló ke­mencét vagy nem ismerték, vagy szükségtelennek tartották, mert a különböző nyersvasfajták keverésével történő közvetett öntés je­lentőségét nem is, érték fel, vagy nem tartották szükségesnek. A kohók közös jellemzője volt, hogy az ország más fontos gazdasági területeitől távol, a messze hegyek között fekvő és nehezen meg­közelíthető vasvidékeken helyezkedtek el. A kedvezőtlen szállítá­si lehetőségek is gátolták fellendülésüket. Széchenyi zseniális elgondolását követte Ganz, amikor távol a vasvidéktől, a közlekedéssel rendelkező Budán vetette meg üze­mének alapját. Itt egyforma lehetőség nyilott a közvetlen városi •szükségletre történő termelésre és az egyes nagyobb vállalkozá­sokba való bekapcsolódásra. A telephely kijelölése gondos előre­látásról tanúskodott, a budai elhelyezés biztosította a városi megrendeléseket, másrészt,távolabbra került a hatalmas vetély­­társtól, a Hengermalomtól. Ganz remélte, hogy ha nem lesz a rész­vényesek szeme előtt, akkor talán nem kell erős versenyt folytat­nia a nagy tőkeerővel é? hivatalos összeköttetésekkel rendelkező Hengermalom Társasággal. Választásában szerepe volt a budai in­gatlanárak és napszámbérek - pestiekhez viszonyitott - olcsóbbsá­­gának is. Forgótőkével egyáltalán nem rendelkezett, sőt arj üzem 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom