Szilágyi Gábor: A fotóművészet története a fényrajztól a holográfiáig - Képzőművészeti zsebkönyvtár - Képzőművészeti zsebkönyvtár (Budapest, 1982)

A fotográfiától a fotóművészetig - Kísérletek papírképek előállítására

amelyet fényképezés vagy filmfelvétel cél­jára használnak 11 John Carbutt 1889-ben, a világon el­sőként kezdi reklámozni és hozza forga­lomba a „Carbutt-féle rugalmas negatív film"-et (BJP Almanach for 1889: 845). Az elsőbbség kérdése azonban — ezúttal is — vitatott. 1887. május 2-án — vagyis másfél évvel Carbutt előtt — ugyanis a ne­­warki Hannibal Goodwin (1822—1900) szabadalmi bejegyeztetésért folyamodik. A szabadalom tárgya: áttetsző, kámforral kezelt, nitro-cellulózból előállított tekercs­film A benyújtott javaslatot azonban ked­vezőtlenéi bírálják el. Nem találják elég sajátosnak ahhoz, hogy szabadalomként bejegyezhető legyen. Goodwin nem adja fel a harcot. Többszöri fellebbezése ered­ményeképpen 1898-ban végre szaba­dalomként jegyzik be. Időközben azon­ban az Eastman-vállalat Goodwinéhoz hasonlatos nitro-cellulóz tekercsfilmje is megjelent a piacon és nagy sikert aratott. H. M. Reichenbach — az Eastman-vállalat nevében benyújtott, szabadalomra vonat­kozó, szabatos fogalmazású — kérelmét kedvező elbírálásban részesítették és 1889-ben szabadalomként jegyzik be (Eder: 489). A filmet viszont már négy hó­nappal korábban gyártani kezdték. A be­jegyzés több mint két évtizedig tartó pe­reskedést indított el A periratok 5500 ol­dalt tesznek ki Az Eastman Kodak Co 1914 márciusában végérvényesen elvesz­tette a pert A bíróság kötelezte a vállalatot, hogy Goodwin jogutódjának, az ANSCO Company-nek 5 millió dollár kártérítést fi­zessen készpénzben 77a Jenkins: 114 77b Jenkins: 149—150 77c Jenkins: 158—159 77d Jenkins: 142—143 78. Megjelenésének évében már több mint húszezer darabot adtak el belőle (Jenkins: 210). 79. Megjelenésének évében már harminc­­ötezer darabot adtak el belőle. (Jenkins: 210) 79a Coe-Gates: 22—24 80 1 905-ben Angliában már 4 millióra be­csülték az amatőrfényképezők számát. Minden tizedik személy rendelkezett már fényképezőgéppel (Gernsheim: 313). 81. 1880 és 1890 között a fényképészeti cikkeket előállító ipar készülékeket gyártó ágazatában megváltoztak a fejlődést meg­határozó tényezők. Az amatőrfényképezők száma megsokszorozódott, ami arra ösztö­nözte a vállalatokat, hogy újabb és újabb készüléktípusok kialakításával és forga­­lombahozásával kíséreljék meg a fényké­pezéshez vonzódó amatőrök rokonszenvét elnyerni. A nyolcvanas évek közepétől új vállalatok alakultak és kapcsolódtak a ter­melésbe. A kilencvenes évek elején a Ko­­dak-gépek tömegeket hódítottak meg a fényképezésnek, és ezzel megrendítették a lemeztáras gépeket előállító vállalatok po­zícióját, amelyeket előbb a válság, majd a csőd felé sodortak. A csőd oka egyszerű. Ezek a vállalatok képtelenek voltak ugyan­azt a szolgáltatást biztosítani vevőiknek, mint az Eastman cég. A Kodak-gépek sike­re nemcsak a technológiai szempontból új és tökéletesebb mechanizmus diadala a régebbi, tökéletlenebb felett, de egy, a kor­szak más iparágában is diadalmaskodó új üzletpolitikáé egy letűnőben levő, szemlé­letében korszerűtlenné vált felett. 82. A tekercsfilmek érzékenysége például közel háromszázszorosára nőtt. A mai fil­mek egyikének-másikának emulziója tehát háromszázszorta érzékenyebb, mint haj­danvolt társaiké, beleértve az első, East­­man-féle celluloid szalagot is (Coe: 60) 83. A 11,5 cm-nél kisebb negatívot 1900-ban aprónak tekintették. Ma a Ko­dak vagy az Agfa zsebben hordozható gé­peihez használt negatívok felülete hetven­­kétszer kisebb, mint a századfordulón használatos elődeiké. 84. A színes fényképezés kutatásának tör­ténete két szakaszra osztható Mindkettőt más és más kutatási alapelvek jellemzik. Az első szakaszban — amely a legkorábbi gyakorlati és elméletalkotási kísérletektől a XIX. század közepéig terjed — a cél olyan színviszonyokat teremteni a képen, mint amilyen színviszonyok a leképezendő tár­gyat jellemzik. A második szakaszban — ezzel szemben — arra törekszenek, hogy olyan színérzetet keltsenek a kép láttán a nézőben, mint amilyent a leképezett tárgy a valóságban okoz (Focal Encyclopaedia of Photography: 215). 1 802-ben az angol fizikus és matematikus Thomas Young (1 773—1829) már egy olyan feltevést bo­61

Next

/
Oldalképek
Tartalom