Szilágyi Gábor: A fotóművészet története a fényrajztól a holográfiáig - Képzőművészeti zsebkönyvtár - Képzőművészeti zsebkönyvtár (Budapest, 1982)
A fotográfiától a fotóművészetig - Kísérletek papírképek előállítására
Maddox előtt egy angol mérnök, W H Harrison a brómezüstzselatin szárazlemezkészítés néhány részletét már ismertette a The British Journal of Photography (továbbiakban BJP) hasábjain Cikke 1868 január 17-én jelent meg, míg Maddox-é 1871 szeptember 8-án látott napvilágot (Maddox: 1871). 52. A zselatin állati eredetű, vízben oldható fehérje, voltaképpen finom, tisztított enyv A fotoemulziók fontos nyersanyaga 1 871 -ben már ismert a fényképezők előtt. < Korábban, a kálotípia-készítés során mint papír-ragasztószert használták. 52a Maddox : 1 871 : 53. BJP. 18 July 1873 ' 54 A latinpe///s-ből (= bőr, hártya) kicsinyítőképzővel alkotott szó. 55 Egy uncia 28,35 gramm 55a Werge: 97 ; 56 BJP, 29 March 1878 57 E folyamat lépésről lépésre nyomon követhető az angol Fényképészeti Társulat < (Photographic Society of Great Britain) évente rendezett kiállításai statisztikáinak tükrében. 1880-ban a 653 zselatin száraz| lemez felvétel mellett 51 8 olyant állítottak ki, amelyek kollodium lemezre készültek. 1881-ben az 1619 zselatin szárazlemez mellett már csak 327 a kollodium lemezek száma 1882 -ben a bemutatott 1437 fel - v vételből mindössze 21 a kollodium lemez : (Gernsheim. 267) 57a Ferguson: 1920. 57b Mees: 201 57c Mees: 588. 57d Coe: 43 57e Eder: 449 57f Gernsheim: 268 58. Skaife az első „pisztolykamerát" 1 856-ban szerkesztette Tökéletesített vál„ tozatát 1858-ban készítette el Bizonyos források szerint a gépet egy 1,1-es vagy 1,6-os fényerővel rendelkező objektívvei látták el (Gernsheim: 195—1 96). Más forrás szerint a 40 mm-es Dallmayer-objektív fényereje 2,2 volt (Coe: 44) A „pisztolyj kamera" születésének időpontjára vonat; kozóan is eltér a fotótörténészek véleméf nye. Gernsheim (195) 1856, Eder (358) * 1860, Coe (44) 1866 mellett foglal állást Tény, hogy a feltaláló útmutatója t 1860-ban íródott (Skaife: 1860) t 59. A legkorábbi pillanatfelvételeket Joseph Natter er (1819—1862) és Johann Natterer (1821—1900) (Stenger 11) készítette 1841 -ben Bécsben. Két dagerrotípiájukat — amelyeknek lemezeit klórbróm- és jódezüst keverékével vonták be — Petzval-objektívvel fotografálták (Eder 276—277). A megvilágításhoz napfényben szükséges időt — az érzékeny lemez és a kiváló objektív felhasználásának köszönhetően — egyetlen másodpercre csökkentették. Az egyik dagerrotípián a Burg udvara látható emberekkel benépesítve, míg a másik a Bécs utcáin felvonuló lovasrendőrséget örökítette meg. Mozgó személyek vagy tárgyak voltaképpen egyik felvételen sem szerepelnek Az elsőbbség kérdését — mint sok esetben, ezúttal is — igen nehéz dokumentumokkal bizonyítani. Mindenesetre döntő bizonyítéknak látszik az 1900-ban Párizsban, a világkiállítás alkalmából a Musée Rétrospectif de Photographie-ban rendezett kiállítás előkészítő bizottságának jelentése (Rapport du comité d'installation du Musée Retrospectif de Photographie. Exp Universelle Paris 1900 Paris, 1903 ), amely megállapítja, hogy „valamennyi bekért, megtekinthető és rendelkezésre álló pillanatfelvétel közül valószínűleg a legkorábbi kép Marc Antoine Gaudin (1804—1880) 1841 októberében készült és a párizsi Pont Neuföt ábrázoló dagerrotípiája" A Natterer testvérek képei viszont — a nap állása a felvételen erre enged következtetni — a nyári hónapokban készültek (Eder: 278). A pillanatfelvételeket akkoriban Augenblicks oder Sekundbildernek (pillanat- vagy másodperc képeknek) nevezték (Stenger: 48). 60 A revolver-kamera majdnem bajba sodorta. Amikor Viktória királynőről készített felvételt, a rendőrség letartóztatta Azt hitték, hogy merényletre készül és csak a készülék felnyitásával tudta bizonyítani, hogy nem fegyvert, hanem fegyver alakú fényképezőgépet tartott a kezében. 61 Az ember két szemmel érzékeli az őt körülvevő világot. A teret csak két szemünkkel együttesen észleljük Mindkét szem egy-egy, egymástól független, önálló (valóság)képet közvetít az agyba. Az agytevékenység eredménye, hogy a két képet egymással összefüggésbe hozva, egyesítve, a valóságot — annak tényleges viszonylataiban, arányaiban — térben, a 57
