Szilágyi Gábor: A fotóművészet története a fényrajztól a holográfiáig - Képzőművészeti zsebkönyvtár - Képzőművészeti zsebkönyvtár (Budapest, 1982)
A fotográfiától a fotóművészetig - Kísérletek papírképek előállítására
27. Az előadás napját illetően a különböző szakírók véleménye ellentmondó Coe (26) február 20-át. Gernsheim (65) február 21 -ét említ. 27a 1839b. 28. Herschel már 1818-ban megbizonyosodott arról, hogy a nátriumhiposzulfit oldja az ezüstsókat. Felfedezését az Edinburgh Philosophical Journalben tette közzé (1819 I. 8 396) Korábban azonban sem Niépce, sem Daguerre, sőt Talbot sem ismerte ezeket az eredményeket Daguerre csak 1839-ben szerzett tudomást arról, hogy a nátriumhiposzulfit milyen kiváló fixálószer (Eder: 170). 29 Midőn hiába várta, hogy a fényhatásnak kitett, érzékenyített papíron megjelenjen a tárgy „nyomata" (képe), Talbot úgy határozott, hogy a papírokat nem hagyja veszendőbe menni és újra érzékenyítí őket Előbb ezüstnitrát, majd káliumjodid oldatba helyezte őket E két vegyület hatására a papíron finom, a fényre érzékeny ezüstjodid réteg képződött Talbot azonban nem elégedett meg ezzel: a papír érzékenységét tovább kívánta növelni Az ezüstnitrát és gallus-sav fürdőből kiemelt papírt rövid időre fényhatásnak tette ki, majd visszahelyezte ez utóbbi oldatba. Legnagyobb meglepetésére, a fürdőből kiemelt papíron megjelent a (lappangó) kép „E kísérlet egy csapásra megváltoztatta a fotográfiáról alkotott szemléletemet és későbbi tevékenységemet" — írta Talbot „A korábbiakhoz képest az előrelépés oly nagymértékűnek bizonyult — folytatja —> hogy az az épületfelvétel, amely azelőtt egy óra megvilágítási időt igényelt, most mindössze fél perc alatt elkészíthető." (Tissandier: 1878:347—359) 30. A görög kálosz ( = szép, csodálatos) és tiposz (= ábra, rajzolat, külső forma, megjelenés) többjelentésű szó összevonásával alkotott kifejezés. 31. Nyilatkozatát a The Times 1852. augusztus 13-i száma közölte. 32. The Pencil of Nature. A könyv címének magyar fordítását az eddig megjelent három, a fotóművészet történetét tárgyaló mű más- és másféleképpen adja meg. Hevesy (1940: 22 és 196?: 21) A természet ceruzája-kém. Horváth (63) A természet irónja-kém fordította. Hevesy — tévesen — 26 kálotipiáról ír (1 940: 22), Eder (332) és Gernsheim (126) egyaránt 24-et említ A címet nem Talbot adta. Egy, a dagerrotípia eljárását ismertető cikk címét vette át, amely a The Literary Gazette 1839 februári számában jelent meg. (Gernsheim: 1 25 : 2) A IV. rész már napvilágot látott, az V. még nem, midőn 1845 őszén megjelent Talbot második könyve, a Nap(fény)képek Skóciából (Sun Pictures in Scotland) A 23 kálotípián kívül csak egy címlapot és egy képjegyzéket tartalmazott. 33 Egészen napjainkig elfogadott ténynek számított a szakértők kozott ez a megállapítás. Újabban azonban kiderült róla, hogy téves. Ma már tudjuk, hogy jó néhány hónappal Talbot munkája előtt jelent meg az a könyv, amely mindössze egy talbotípiát tartalmazott ugyan és a Dokumentum, amely C M. W.-ről készült halálos ágyán (Record of the Death Bed of C. M. W.) címet viselte. Szerzője John Walter, aki elhalt nővére, Catherine M. Walter emlékét örökítette meg A mellkép az elhunytat ábrázolja. A könyv 1 977-ben került a nyilvánosság elé egy londoni árverésen. (Krauss : 1978: 293) 34 „Mind a mai napig azért halasztottam fényképészeti eljárásom közzétételét, mert mind tökéletesebbé óhajtottam tenni" — írja Bayard. „Többé nem áll módomban megakadályozni, hogy néhány részlet kiszivárogjon róla és hogy— ebből adódóan egyesek hasznot húzzanak belőle, megfosztván ezzel engem a felfedezőnek járó elismeréstől. Úgy döntöttem tehát, hogy nem várok tovább és a nyilvánosság elé tárom módszeremet, amellyel eredményeimet elértem (. . .) Módszerem lényege — néhány szóban — a következő. Talbot úr eljárása szerint közönséges levélpapírt kezelek ezüstkloriddal és erős napfénynek teszem ki Midőn a papír megfeketedett, néhány másodpercre jódkálium fürdőbe merítem, majd lemezre fektetve a sötétkamrába helyezem Miután a kép kialakult, kiemelem a papírt és nátriumhiposzulfit oldatban, majd ezt követően tiszta vízben kimosom és a sötétben megszárítom." (Colson: 1898) Herschel hiposzulfitra vonatkozó bejelentését megelőzően — tehát 1839. március 14-e előtt — Bayard káli - umbromid fürdőben rögzítette a képet. Herschel kijelentéséről tudomást szerezve tért át a hiposzulfitos rögzítésre. Miután 53
