Szilágyi Gábor: A fotóművészet története a fényrajztól a holográfiáig - Képzőművészeti zsebkönyvtár - Képzőművészeti zsebkönyvtár (Budapest, 1982)

A fotográfiától a fotóművészetig - Kísérletek papírképek előállítására

27. Az előadás napját illetően a különböző szakírók véleménye ellentmondó Coe (26) február 20-át. Gernsheim (65) febru­ár 21 -ét említ. 27a 1839b. 28. Herschel már 1818-ban megbizonyo­sodott arról, hogy a nátriumhiposzulfit oldja az ezüstsókat. Felfedezését az Edin­burgh Philosophical Journalben tette köz­zé (1819 I. 8 396) Korábban azonban sem Niépce, sem Daguerre, sőt Talbot sem ismerte ezeket az eredményeket Daguerre csak 1839-ben szerzett tudomást arról, hogy a nátriumhiposzulfit milyen kiváló fi­xálószer (Eder: 170). 29 Midőn hiába várta, hogy a fényhatás­nak kitett, érzékenyített papíron megjelen­jen a tárgy „nyomata" (képe), Talbot úgy határozott, hogy a papírokat nem hagyja veszendőbe menni és újra érzékenyítí őket Előbb ezüstnitrát, majd káliumjodid oldat­ba helyezte őket E két vegyület hatására a papíron finom, a fényre érzékeny ezüstjo­­did réteg képződött Talbot azonban nem elégedett meg ezzel: a papír érzékenységét tovább kívánta növelni Az ezüstnitrát és gallus-sav fürdőből kiemelt papírt rövid időre fényhatásnak tette ki, majd visszahe­lyezte ez utóbbi oldatba. Legnagyobb meglepetésére, a fürdőből kiemelt papíron megjelent a (lappangó) kép „E kísérlet egy csapásra megváltoztatta a fotográfiá­ról alkotott szemléletemet és későbbi tevé­kenységemet" — írta Talbot „A korábbi­akhoz képest az előrelépés oly nagymérté­kűnek bizonyult — folytatja —> hogy az az épületfelvétel, amely azelőtt egy óra meg­világítási időt igényelt, most mindössze fél perc alatt elkészíthető." (Tissandier: 1878:347—359) 30. A görög kálosz ( = szép, csodálatos) és tiposz (= ábra, rajzolat, külső forma, meg­jelenés) többjelentésű szó összevonásával alkotott kifejezés. 31. Nyilatkozatát a The Times 1852. augusztus 13-i száma közölte. 32. The Pencil of Nature. A könyv címének magyar fordítását az eddig megjelent há­rom, a fotóművészet történetét tárgyaló mű más- és másféleképpen adja meg. He­­vesy (1940: 22 és 196?: 21) A természet ceruzája-kém. Horváth (63) A természet irónja-kém fordította. Hevesy — tévesen — 26 kálotipiáról ír (1 940: 22), Eder (332) és Gernsheim (126) egyaránt 24-et említ A címet nem Talbot adta. Egy, a dagerrotí­­pia eljárását ismertető cikk címét vette át, amely a The Literary Gazette 1839 februá­ri számában jelent meg. (Gernsheim: 1 25 : 2) A IV. rész már napvilágot látott, az V. még nem, midőn 1845 őszén megjelent Talbot második könyve, a Nap­­(fény)képek Skóciából (Sun Pictures in Scotland) A 23 kálotípián kívül csak egy címlapot és egy képjegyzéket tartalmazott. 33 Egészen napjainkig elfogadott ténynek számított a szakértők kozott ez a megálla­pítás. Újabban azonban kiderült róla, hogy téves. Ma már tudjuk, hogy jó néhány hó­nappal Talbot munkája előtt jelent meg az a könyv, amely mindössze egy talbotípiát tartalmazott ugyan és a Dokumentum, amely C M. W.-ről készült halálos ágyán (Record of the Death Bed of C. M. W.) cí­met viselte. Szerzője John Walter, aki el­halt nővére, Catherine M. Walter emlékét örökítette meg A mellkép az elhunytat áb­rázolja. A könyv 1 977-ben került a nyilvá­nosság elé egy londoni árverésen. (Kra­­uss : 1978: 293) 34 „Mind a mai napig azért halasztottam fényképészeti eljárásom közzétételét, mert mind tökéletesebbé óhajtottam tenni" — írja Bayard. „Többé nem áll módomban megakadályozni, hogy néhány részlet ki­szivárogjon róla és hogy— ebből adódóan egyesek hasznot húzzanak belőle, meg­fosztván ezzel engem a felfedezőnek járó elismeréstől. Úgy döntöttem tehát, hogy nem várok tovább és a nyilvánosság elé tá­rom módszeremet, amellyel eredményei­met elértem (. . .) Módszerem lényege — néhány szóban — a következő. Talbot úr eljárása szerint közönséges levélpapírt ke­zelek ezüstkloriddal és erős napfénynek teszem ki Midőn a papír megfeketedett, néhány másodpercre jódkálium fürdőbe merítem, majd lemezre fektetve a sötét­kamrába helyezem Miután a kép kialakult, kiemelem a papírt és nátriumhiposzulfit ol­datban, majd ezt követően tiszta vízben ki­mosom és a sötétben megszárítom." (Col­son: 1898) Herschel hiposzulfitra vonat­kozó bejelentését megelőzően — tehát 1839. március 14-e előtt — Bayard káli - umbromid fürdőben rögzítette a képet. Herschel kijelentéséről tudomást szerezve tért át a hiposzulfitos rögzítésre. Miután 53

Next

/
Oldalképek
Tartalom