Szilágyi Gábor: A fotóművészet története a fényrajztól a holográfiáig - Képzőművészeti zsebkönyvtár - Képzőművészeti zsebkönyvtár (Budapest, 1982)
A fotográfiától a fotóművészetig - Kísérletek papírképek előállítására
47—50) először Arago tesz említést róla 1839. július 3-i beszédében Eric Stenger (1 95) viszont rábukkant egy 1 839. február 25-én Berlinben kiadott folyóiratcikkre, amelynek címében már szerepel a kérdéses szó Úgy véli, hogy a cikk szerzője — aki csak nevének kezdőbetűivel jegyezte írását — nem más, mint Johann Heinrich Maedler (1794—1874) csillagász Stenger nem tagadja, hogy a szó Herschelnek köszönheti létét, de azt állítja, hogy nyomtatásban Maedler cikkéig még nem látott napvilágot. Tény, hogy Herschel február 28-án Talbot-hoz intézett levelében fedi fel a szót, de jegyzetei között egy február 13-i bejegyzésben már szerepel. Herschel, amint tudomást szerzett Daguerre és Talbot kísérleteiről, maga is kísérletsorozatba kezdett, hogy megoldást találjon a legény) képezés problémájára. Észrevételeit egy laboratóriumi naplóba jegyezte be és tudományos levelezésében gyakran idézte őket. A kérdéses szót 1839. február 17-én két, akkor készült negatívjára is rávezette, de erről csak Talbot-hoz intézett, február 28-i levelében tesz említést. (Stenger: 195) Gernsheim még korábbira keltezi a fogalom létrejöttének időpontját. (Image, 3, 136, 1959) Szó szerint idézi a következő bejegyzést Herschel laboratóriumi naplójából: „Február 13. Kellemes, napos idő Egész nap nagy érdeklődéssel és jelentős sikerrel munkálkodom a fényképezésen (photography). Felfedeztem Talbot titkát vagy valami más, neki megfelelőt (...). E. T. kisasszonynak egy apró fényképmintát adtam át (. . .)." Minden jel arra mutat, hogy Herschelt illeti a fogalom alkotásáért járó dicsőség. Nemrégen azonban újabb adalékokkal gazdagodott a vita, amelyek ismét megkérdőjelezik elsőségét. A Francia Tudományos Akadémia 1839 február 11 -én keltezett jegyzőkönyve arról tájékoztat, hogy egy bizonyos „Desmarets úr, aki felfedezett egy eljárást, amellyel a sötétkamrában képeket lehet rögzíteni, úgy határozott, hogy nem bocsátja azt nyilvánosság elé, mielőtt Daguerre úr a magáét meg nem ismertetné, és megelégszik azzal, hogy felfedezése időpontját és leírását mások tudomására hozza egy, az Akadémiához címzett és lepecsételt levélben. Az Akadémia ezt tudomásul veszi és a letétet elfogadja/' (Comptes rendus, továbbiakban CR, 11 février 1839 212) Pierre G. Harmant, aki a lelet nyomára bukkant, belepillantott az írásba és meglepetéssel fedezte fel benne a fényképezés szót (impression photographique kiemelés tőlem). A hitelesség kedvéért a kérdéses részletet Harmant fakszimilében is leközölte. (La fin d'une poiémique Le mot PHOTOGRAPHIE Photo-Ciné-Revue, továbbiakban PCR, 1976:191—1 92.) Végül Jean Keim azt állítja, hogy a szót először az angol fizikus, Charles Wheatstone használta 1839 február 1-én Talbot-hoz intézett levelében (Keim: 17) Térjünk vissza még egy pillanatra Herschelnek, a fotográfia elméletében szerzett érdemei ismertetésére. A már említett, 1840-ben közreadott írásában — egyebek mellett — nyomatékkai hangsúlyozta a fényképészetben használt lencsék tökéletes akromatizmusánakszükségességét: leírt egy, közvetlenül pozitív papírképek előállítására hivatott módszert: üveglemezekkel kísérletezve úgy találta, ha a negatív lemez mögé fekete vagy sötét hátteret helyeznek, a kép negatívból pozitívvá válik. (Az évekkel később „felfedezett" ambrotípia ezt a felismerést hasznosítja.) Herschel pozitív kópiát is készített üvegnegatívról. Felfedezte, hogy az ezüstbromid minden { ezüstsónál érzékenyebb a fényre. Lehetsé- , gesnek tartotta, hogy a nem is oly távoli jövőben természetes színekben pompázó fényképeket készítsenek. Ismeretanyaga oly kiterjedt, elméje oly találékony volt, hogy egy hét elegendőnek bizonyult számára mindannak felfedezésére, amelyen mások évekig dolgoztak. Egy héttel azután ugyanis, hogy eljutott hozzá Daguerre felfedezésének híre — anélkül, hogy magát az eljárást ismerte volna — már elkészítette első fényképfelvételét Nem sejtette azonban, hogy a megoldáshoz más módon jutott el, mint Daguerre vagy Talbot. 25a 1839a. 26. Közülük is a legrégebbi felvétel —amelyet ma féltve őriznek a londoni Science Museumban — 1835 augusztusából származik és egy, ólomszalagokba foglalt színes üvegablakot ábrázol (Latticed Window). 26a 1839a. 52
