Szilágyi Gábor: A fotóművészet története a fényrajztól a holográfiáig - Képzőművészeti zsebkönyvtár - Képzőművészeti zsebkönyvtár (Budapest, 1982)
A fotográfiától a fotóművészetig - Kísérletek papírképek előállítására
Jegyzetek 1. A sziluett portré vagy árnykép XIV. Lajos uralkodása idején született. Eredetét homály fedi. Nevét a király pénzügyminiszteréről, Etienne de Silhouette-ről (1709-1767) kapta A XVIII. század folyamán sziluett névvel illettek minden, hangsúlyozottan profilból ábrázolt arcot A megrendelő képét fekete, simított papírból vágták ki. A sziluettkészítés — amely csekély művészi képzettséget igényelt — idővel mesterséggé, sőt iparággá vált Az árnykép óriási népszerűsége a művészeket is arra ösztönözte, hogy sziluettkészítéssel foglalkozzanak, amelyre minden ünnep, udvari vagy utcabál jó alkalmat szolgáltatott Bár népszerűsége a Direktórium és a Konzulátus idején csökkent, még a műit század hatvanas éveiben is nagyon divatos volt Később az ollót a fényképezőgéppel helyettesítették és a fényérzékeny lemezre rögzített, előhívott árnyképet fehér kartonra ragasztva vagy diapozitivként — ablakba akasztva — dísznek használták. 2 A sziluett népszerűségével vetekedő leképezésmód 1 786 és 1 830 között seregnyi hívet — portrékészítőt és megrendelőt tudhatott magáénak Gilles-Louis Chrétien (1754—?) 1786-ban dolgozta ki azt a „műszert" és eljárást, amellyel a metszetkészítést sikerült gépesítenie, jelentős időt nyerve ezáltal egy-egy portré elkészítésekor A fizionotrász egyesítette a portrékészítés kétféle módját és eljárását — a metszetet és a sziluettet —, új művészi formát teremtve együttes segítségükkel. A portréfestészet komoly és hosszan tartó művészi képzést, a munka tehetséget és kitartást, érzéket és esztétikai ismereteket igényelt A sziluettkészítéshez csupán némi kézügyességszükségeltetett. Legfeljebb minimális tehetség, amellyel a profil körvonalainak retusálását elvégezte a sziluettkészitő. A fizionotrász még e minimális képzettséget is feleslegessé tette. Csupán a fej körvonalait kellett rézlemezen rögzíteni, majd sokszorosítani A gyorsan elkészült és olcsó portrékat sorozatban adták el A fizionotrász segítségével készült képek társadalmi megbecsülésére jellemző, hogy az 1793-ban megrendezett képzőművészeti kiállításon száz fizionotrász portrét állítottak ki 1795-ben tizenkét kiállítási teremben — termenként ötven portréval — felvonult a kor valamennyi ismert fizionotrász készítője. (Vivarez: 1906) 3 Korábban is sokan és sokféle módon kísérelték meg a látszólag lehetetlent, amely valójában csak az adott korszak tudományos felkészültsége, lehetőségei folytán tűnt annak. Igen korán megfigyelték ugyanis azt, hogyha egy apró lyukat fúrnak egy szoba falába, a sötét szobában, a lyukkal ellentétes, szemben levő oldalon megjelenik a külvilág fordított („feje tetejére állított") képe. Mikor a lyukat megnagyobbították, a kép megmaradt ugyan, de életlenné vált A sötét szoba vagy sötét kamra — camera obscura — jelenségre először valószínűleg a kínaiak figyeltek fel, időszámításunk előtt a IV. században Az első írásos forrás Ibn AI-HathaimXó\ (latinul Alhazen) származik, aki hasznos mivoltáról a napfogyatkozások megfigyelése során győződött meg. Valószínűleg e forrásból ismerkedett meg a jelenséggel Roger Bacon, aki Perspectiva és De multiplicatione specierum (mindkettő kb. 1267) című műveiben tesz említést róla Leonardo da Vinci kétszer is részletes leírását adja jegyzeteiben, amelyek azonban csak több mint két évszázaddal halála után váltak ismertekké. (Venturi: Essai sur les oeuvres physico-mathématiques de Leonardo da Vinci Paris, 1797 ) Az első azonban, aki e jelenségben a művészek számára a rajzolásban, festésben kiaknázható lehetőséget megsejtette, Giovanni Battista della Porta nápolyi tudós volt. Mágiáé naturális (1588) című műve III. könyvének II. fejezetében azt tanácsolja, hogy a gondosan elsötétített kamra falába kúp formájú lyukat vágjanak A kúp alapja kifelé, a csúcsa befelé irányuljon, a szemben levő falra pedig fehér papírt vagy vásznat helyezzenek Minél közelebb van a papír vagy a vászon a lyukhoz, annál kisebbek, minél távolabb. 46
