Szilágyi Gábor: A fotóművészet története a fényrajztól a holográfiáig - Képzőművészeti zsebkönyvtár - Képzőművészeti zsebkönyvtár (Budapest, 1982)
A műfajok születésétől a műfajok felbomlásáig - Tájkép, város- és épületfotó
Notman: A Viktória-híd a Szent-Lőrinc folyó felett, 1859, Albumin, sztereó felvétel pizálással foglalkozott, majd áttért a kollodíum nedves lemez eljárásra. Máltára is fényképezés céljából érkezett. Athénről, Máltáról, Konstantinápolyról készített és albumban kiadott felvételeit az ötvenes években az európai közönség is megcsodálta.90 A két fotográfus egyezteti elképzelését és meghatározza úticélját: irány India. 1857-ben, útjuk közbeeső állomásán, Palesztinában is készítenek képeket. Indiát követően pályájuk külön vágányon fut tovább. Robertsonnak „nyoma vész", Beato viszont Japánban folytatja, ahová 1862-ben érkezik meg. Minden érdekli: a templomok (Kamakaru, 1 862—1867) és a világi épületek (Satsuma palota, Yedo, 1862—1867), a városok, az egzotikus, az európai ember számára oly különösnek tűnő japán táj, amelyet finom kontúrú, tónusgazdag felvételeken örökít meg.9d A fényképező indítéka már a XIX. században sem mindig művészi vagy tudományos. Voltak és maradtak, akik a fényképezést üzleti meggondolásból űzték, illetve űzik. Ez azonban nem zárja ki, hogy maradandót és művészit alkossanak. Mint az a nagystílű vállalkozó, aki 1856-ban azzal a szándékkal szállt hajóra egy angol kikötőben, hogy Egyiptomból, Palesztinából és Szíriából felvételek sokaságával térjen haza és e képeket — albumba kötve — áruba bocsássa. Francis Frith (1822—1898) ekkor még aligha sejtette, mire vállalkozik. Bejárta Egyiptom ókori műemlékekben gazdag vidékét. Fényképezett Thébában, Luxorban, megörökítette Karnakot és II. Ramszesz sziklába vájt templomát Abu Szimbelben. Megküzdőit a forrósággal, amely pillanatok alatt kiszárította a kollodium lemez nedves, fényérzékeny felületét. Harcolt a sátor fojtogató hősége ellen, amely akkor támadt rá, amikor lemezeit előkészítette vagy előhívta. Ellenállt a heves homokviharoknak, az éjszaka dermesztő hidegének. Sokszor kerítette hatalmába a csüggedés, de soha annyira, hogy ne bízzon küldetése sikerében. Sőt, két alkalommal — 1857—1858-ban és 1859—1860-ban — visszatért. Először Jeruzsálemet, Betlehemet, Damaszkuszi, Baalbeket örökítette meg, 137