Zipernovszky Ferenc: A fluoreszkáló fénycső jelentősége, előnyei, működése, áramköre, gazdaságossága, kiválasztása (Budapest, 1951)
53 mészetes, valamint a mesterséges fény színárnyalati különbségeinek kifejezésére több különböző módot alkalmaz. Az egyik a fény színét az abszolút fekete testre vonatkoztatott színhőmérsékleti fokokkal jellemzi; a másik továbbmegy és a fény spektrális megoszlását vonalas ábrában fejezi ki; egy harmadik mód három színkoordinátával adja meg a fény színét és ezzel annak pontos helyét a színháromszögben. A legegyszerűbb és a gyakorlatban leginkább elterjedt jelölési mód a színhőmérséklet. Színhőmérsékleten értjük a jellemezendő fényforrás fényével egyező színű fényt sugárzó abszolút fekete test izzítási hőmérsékletét Kelvin fokokban (jelölés :°K). A normális izzólámpák színhőmérséklete nagyság szerint 2500—3000 °K között fekszik. A déli természetes napfényé 5500—6500 °K körül, az északi égbolté 10 000°K körül ingadozik, de ennek többszöröse is lehet. Legújabban a színhőmérséklet megadását a fénycsöveknél mellőzik, mert a halofoszfát bevonatú csöveknél ez a számadat színjellemzésre nem alkalmas. Színvizsgálatokhoz többnyire jól használható az ú. n. napfénycső, esetleg izzólámpával kiegészítve, míg belsőtéri általános világítási célra a fehér fénycső-típusok alkalmasak. Az előbbiek «napfénylámpa», az utábbiak «fehér» megnevezés alatt ismeretesek. Minél több színárnyalatú fénycső között lehet választani, annál könnyebb a téves alkalmazás lehetősége s így annál nagyobb figyelmet kíván a fénycsőtípus megválasztása. A színhőmérséklet a fényforrás eredő színhatását fejezi ki az összetevők mellőzésével. Ámde itt még egy körülmény játszik közre, amennyiben az emberi szem ugyanazon energiával sugárzott, de különböző színű fény iránt igen eltérő mértékben érzékeny. A szem fényérzékenysége legnagyobb az 555 npz hullámhosszúságú zöldes-sárga, legkisebb az ibolya és a vörös iránt. Ez az oka annak, hogy a sok sárga és zöld fényt sugárzó fényforrásokkal nagyobb fényhasznosítást lehet elérni, mint bőségesen kék és vörös színt sugárzó lámpákkal. A higanygőz- és főként nátriumgőzlámpa magasfokú fényhasznosítása éppen fényük kedvező színképi megoszlásában leli magyarázatát és ugyanez a helyzet a fluoreszkáló fénycsöveknél is. A színhőmérséklet csak az abszolút fekete test színkoordinátáinak vonalán fekvő fehér fény színének jellemzésére alkalmazható, míg ettől eltérő fehér, valamint színes fény pontos megjelölésére más módszereket használunk. A fény színének egyik újabban gyak-
