Zipernovszky Ferenc: A fluoreszkáló fénycső jelentősége, előnyei, működése, áramköre, gazdaságossága, kiválasztása (Budapest, 1951)

54 ran használt jelölési módját, amely a Maxwell—Helmholtz-féle színháromszög egyszerűsített kifejezése, a 21. ábra szemlélteti, amelyben X koordináta a fény százalékos vörös-, Y zöld-tartalmát adja. A harmadik koordináta mindenkor a Z = 1 — (x -j- y) össze-21. ábra. Néhány fényforrás színkoordinátái az I. C. I. színdiagrammban. függésből adódik. A zárt vonal a különböző hullámhosszúságú telí­tett fénysugárzás pontjait köti össze. A gyakorlatban előforduló összes szín az ezen vonal által bezárt felületen belül foglal helyet. Az ábra közepén húzódó hajlott vonal az abszolút fekete test szín­koordinátáit adja különböző hőmérsékleteknél. Ezen vonalon lát­hatjuk néhány fontos fényforrás jellemző pontját, amelyből azok színkoordinátái megállapíthatók: 2 850° K színhőmérsékletű wolframizzólámpa 3 500° K « « fluoreszkáló fehér fénycső 6 500° K « « fluoreszkáló napfénycső 24 000° K « « kék égbolt. Az ábra alapján például a 6500° K-s napfénycső zöld koordi­nátája 0,33, vörös koordinátája 0,31 és így kék koordinátája

Next

/
Oldalképek
Tartalom