Fehér Imre - Horváth Árpád: A fizika és a haladás 1. rész (Budapest, 1960)

6. A súrlódás

Ma már ilyent csak nagyon meredek he­gyi vasutakon hasz­nálnak. 1812-ben Hedley angol mérnök a súrló­dás tanulmányozásá­ra kísérleti kocsit szerkesztett, és a vizsgálatok eredmé­nye alapján építette meg híres „Puffing Billy” nevű gőzmoz­donyát. Az 1813-ban szolgálatba állított gőzmozdony ötven évig járt. Adhéziós lokomotívnak nevezte, mert semmiféle különleges szerkezetet nem használt a súrlódás fokozására (44. ábra). 6,2. Nyugvó és mozgó súrlódás Tapasztalatból tudjuk, hogy a súrlódás egyrészt káros, mert akadályozza a mozgást. De tudjuk azt is, hogy másrészt meg nem boldogulhatnánk nélküle, mert szerkezeteinknek, köz­lekedési eszközeinknek, sőt magának az embernek a mozgása súrlódás nélkül nem volna lehetséges. A technikai szerkezetek­ben és mindennapi életünkben játszott nagy szerepe miatt érdemes ezzel az egyszerűnek tűnő, de a valóságban igen összetett jelenséggel kissé behatóbban foglalkozni. fizikai tanulmányainkból ismeretes, hogy tökéletesen sima felület nincs. A testek csak úgy tudnak egymáson elmozdulni, ha az érintkező felületek egyike vagy felemelkedik kissé, vagy letördeli a felületek egyenlőtlenségeit, kiemelkedéseit. Azt is tudjuk tapasztalatból, hogyha olajat, zsírt teszünk a súrlódó felületek közé, a csúszás könnyebbé válik. így is erő szükséges a mozgatáshoz, így is jelentkezik ellenállás, mert a kenőanyag ugyan kitölti a felületek egyenlőtlenségeit, de a folyadéknak is van belső súrlódása, amit ugyancsak munkával keil legyőzni. Ez a súrlódás azonban sokkal kisebb, mint a kenés nélküli, száraz felületek súrlódása. 96 44. ábra. Hedley „Puffing Billy”-je

Next

/
Oldalképek
Tartalom