Fehér Imre - Horváth Árpád: A fizika és a haladás 1. rész (Budapest, 1960)
5. Erőtani alapismeretek
nyílásán. Az égéskamra oldalfalaira ható erők kölcsönösen kiegyensúlyozzak egymást, a kifúvócső nyílásával szemben levő kamrafenékre ható erőket azonban semmi sem egyensúlyozza, s a fellépő reaktív erő hatására, ha a kifúvócső lefelé irányul, a rakéta felrepül (37. ábra). A tűzijáték rakétáit fekete lőpor és szénpor keverékével töltik. Hasonlóképpen működnek a jelzőrakéták is. A szénport azért keverik a töltethez, mert a felizzott szénrészecskék hátrafelé kifújva tüzes csóvát hagynak maguk mögött, így jelzik a rakéta útját. Szokták még stronciummal és egyéb sókkal is keverni, ami a csóvát színezi. A hajók bajba kerülve rádiósegélykérés mellett még jelző rakétákat is felbocsátanak. A hadi rakétatechnika egyik úttörője az orosz Konsztantonov tábornok volt. Ma a szárazföldi és tengeri, valamint a légi haderőket egyaránt ellátják rakétalövedékekkel. Előnyük, hogy könnyűek, a visszaható erő hiányzik, a kilövő pálya tehát egyszerű. A nagy hajóágyúk bonyolult gépezetek, a milliókba kerülő csöveket mintegy 100 lövés után gyárba kell szállítani, a rakétakilövő pályának alig van szerkezete, csupán irányzókészüléke. A rakétafelbocsátó pálya emlékeztet a tűzoltók tolólétrájára. A rakétát vékony falú, könnyű csőből vagy irányítóvágányról bocsátják fel. Mivel a kiáramló gázok reaktív hatóereje csak a lövedékre hat, a felbocsátás pillanatában a kilövőszerkezet nem szenved lökést. Még a kézi rakétafegyverek — páncélöklök — sem „rúgnak”. A kilövéshez természetesen szakértelem kell, mert a hátrafelé kifújó égő gáz súlyos égési sérülést okozhat. A folyékony hajtóanyagú motorokban, rakétáknál cseppfolyós hidrogén, petróleum, benzin, alkohol vagy más vegyi anyag ég. Az égést-a hozzáadagolt cseppfolyós oxigén táp37. ábra. Jelző — színes — rakéta 89
