Fehér Imre - Horváth Árpád: A fizika és a haladás 1. rész (Budapest, 1960)

5. Erőtani alapismeretek

lálja, esetleg hidrogénperoxidból felszabadított „naszcens” oxigén (in statu nascendi, a kiválás pillanatában keletkező gázt ,,naszcens”-nek mondják). A folyadéküzemanyagos rakétáknál a folyadék tárolását is biztosítani kell, majd porlasztva kell az égéstérbe szállítani. Folyékony hajtóanyagú lökhajtásos motorokat a messzehordó — interkontinentális — rakétáknál és lökhajtásos repülőgépeknél használnak.

Nehéz repülőgépek felszállásának megkönnyítésére, küllönösen akkor, ha a repülőtér kicsi — repülőgéphordozó hajókon, ún. anyahajókon —, ugyancsak rakétákat használnak.

Newton III. törvényéből következik, hogy a rakéta légüres térben is működik, sőt jobban, jobb hatásfokkal dolgozik, mert a légellenállás hiányzik. Ezt azért fontos emlékezetünkbe idézni, mert a világűrutazással kapcsolatban sokan megkérdezik, hogyan haladhat a rakéta, ha nincs levegő, amire a kiáramló gáz támaszkodjék. Légcsavaros géppel természetesen nem lehetne légüres térben repülni.

Repülésre a léglökéses motorokat alkalmazzák. Ezek nem visznek magukkal folyékony oxigént, hanem az égéshez szükséges oxigént a környező levegőből veszik fel.

A turbókompresszoros léglökéses motor fő alkatrészei: a szívócső, a kompresszor, az égéskamrák, a gázturbina és a kifúvócső. A szívócsövön át a motorba jutó levegőt a komp-38. ábra. Turbókompresszoros rakétamotor

resszor összesűríti, így nyomása megsokszorozódik. A sűrített levegő az égéskamrába jut, ahová porlasztón keresztül fecskendezik be a tüzelőanyagot. Az égéskamrából kiömlő forró sűrített gáz nagy sebességgel ütközik a gázturbina motorjának görbített lapjaira, és azokat mozgási energiája egy részének rovására gyors forgásba hozza. Miután a gáz elhagyja a turbinát, a kifúvócsőbe jut, onnan pedig nagy sebességgel

90