Fehér Imre - Horváth Árpád: A fizika és a haladás 1. rész (Budapest, 1960)
5. Erőtani alapismeretek
állíthatjuk — megvalósul, de addig még sok élettani, fizikai, kémiai, csillagászati és egyéb tudományos problémát kell megoldani. A visszahatáson alapuló motoroknak nemcsak a mesterséges holdak és az űrhajózás előkészítése terén van jelentőségük, hanem más területen is felhasználják őket. Nézzük meg ezért kissé behatóbban a kérdést. Azokat az erőgépeket, amelyeknél a fűtőanyag égése nyomán keletkező hőt a kiömlő gázsugár mozgási energiájának fokozására használjuk, lökhajtásos motoroknak nevezzük. A motor vonóerejét visszalökés, a kiáramló gázsugár reaktív ereje adja. A lökhajtásos motorok szerkezetük szerint lehetnek rakéta motorok és léglökéses motorok. A rakétamotorok, mint már említettük, lehetnek szilárd hajtóanyaggal és folyadékkal működő lökhajtásos motorok. A léglökéses motorok viszont lehetnek turbókompresszoros, állandó áramlású és lüktető áramlású motorok. Legegyszerűbb rakétamotor a puskaporral működő rakéta. Ilyen a tűzijáték, ilyen volt a 48-as honvédség röppentyűje, s van ilyen motor egészen korszerű kivitelben is (36. ábra). Szerkezetében égéskamra és kiszélesedő kifolyócső, ún. kifúvó foglal helyet. A puskaportöltést a kamrában helyezik el. Ez vagy füstnélküli puskaporból készült — préselt — csőkötegekből (hasonlít a makarónihoz), vagy az egész kamrát betöltő gyérfüstü lőporból áll. Indításkor a puskaportöltést villamos szikrával meggyújtják. A vastag falú por nem egyszerre robban fel (ezért az ágyúlőpor is nagyon durvaszemcséjü vagy csövekből, korongokból álló tömeg a jobb égési tulajdonságok miatt). A lőpor viszonylag lassan ég el, mert az égés mindig a lőpor felületén történik. Minél vastagabb a töltés, annál tovább tart az égés. Az égési idő néhány század másodperctől néhány tized másodpercig tarthat. A keletkezett gázok az égéskamra falaira nyomást fejtenek ki, s kb. 2 km/sec sebességgel ömlenek ki. a fúvócső szélesedő 36. ábra. Szilárd hajtóanyagú rakétamotor elve 88
