Fehér Imre - Horváth Árpád: A fizika és a haladás 1. rész (Budapest, 1960)
5. Erőtani alapismeretek
hátrafelé kiáramló gázsugárral működik. A tudományos célokra felbocsátott magaslégkör-kutató és fényképező meteorológiai szondák is rakéták. 1957-ben az egész világ elámult, amikor az 1. sz. szputnyikot a Szovjetunióban felbocsátották. A szputnyik kísérőt, „csatlóst” jelent; maga a szputnyik vagy mesterséges hold műszereket szállít és ezekkel észleli a magaslégköri légnyomást, hőmérsékletet, kozmikus sugárzást, napfényerősséget, apró meteorok becsapódását stb. A műszerek által jelzett értékeket rádióadókészülék közli a földi megfigyelő állomással. A szputnyikokat és az amerikai mesterséges holdakat is azért bocsátották fel, hogy huzamosabb ideig végezzenek észleléseket a légkör legfelsőbb rétegeiben, mert a felküldött műszeres rakéták csak rövid ideig tartózkodnak nagy magasságban. A felvivő rakéta több fokozatból áll. Ügy mondjuk, két- vagy többlépcsős rakéta viszi fel a szputnyikokat. A többfokozatú rakétákat azért tervezték, hogy a hajtóanyag egy részét megtakarítsák. Amikor ugyanis az indítórakéta tüzelőanyaga elfogy, az egész tartály és szerkezet az égéskamrával, irányítólapokkal stb. leválik, és ezzel a rakéta súlya jelentősen csökken. így ezután nem kell az üres üzemanyagtartályokat is emelni. Szilárd és folyékony tüzelőanyagokat használnak. A szilárd könnyebben tárolható, a folyékony könnyebben adagolható. A szovjet rakéták folyékony, az amerikaiak szilárd tüzelőanyaggal működnek. A rakéták irányítása bonyolult műszerekkel történik. A műszerberendezés főrésze egy giroszkóp pörgettyű (lásd az erről szóló 12,22 fejezetet). Ez működteti, irányítja a kormányozóberendezéseket. Rádióval is lehet rakétát irányítani, ebben az esetben a felbocsátás kisugárzott mikrohullámok sávjai között történik. A világűrbe szánt rakétákat „programvezérléssel” látják el, tehát teljesen automatikusan változtatja az irányát úgy, ahogy előre meghatározták. A programozás lyukasztott papírkártyákra vagy magnetofonszalagra stb. történik. Az űrhajózás most már, a Hold elérése és megkerülése, a Nap körül keringő mesterséges bolygók után — bízvást 87
