Fehér Imre - Horváth Árpád: A fizika és a haladás 1. rész (Budapest, 1960)
5. Erőtani alapismeretek
bergben Bunsen és Kirchhoff előadásait hallgatta. Később Jedlik utódaként a budapesti egyetemre nevezték ki a kísérleti fizika tanárává. 1919-ben a Tanácsköztársaság idején halt meg. Mint a tudomány dolgozóját, az első magyar proletárkormány a legnagyobb tiszteletben részesítette. Világhírűvé vált torziós ingája. Alapjában véve egyszerű eszköz, talán éppen egyszerűsége miatt lehetett olyan finomra kifejleszteni, hogy semmiféle más eszköz nem hasonlítható pontosságban hozzá. Lényegében vízszintesen felfüggesztett rúdból áll. A rúd egyik végén aranysúly helyezkedik el (azért van aranyból, mert ennek nagy — 19,3 pond/cm3 — a fajsúlya, és nem oxidálódik, így súlya nem változik). Másik végéről platinaszálon ugyancsak aranysúly lóg le. A talaj felszíne alatt levő tömegek hatnak az inga két nehezékére. Minthogy az inga két nehezéke nem ugyanabban a vízszintes síkban van, az alsó aranysúlyt más irányból vonzza a tömeg, és így forgató nyomaték keletkezik, melynek hatására az inga elfordul. Áz elfordításhoz természetesen nagyon csekély erő szükséges, hiszen a felfüggesztő hosszú platinaszál rugalmassága áll csupán ellen az elforgató erőnek. A felfüggesztő platinaszál a mű- . szer legkényesebb része. Ebben nem szabad semmi csavarodottságnak lennie, mert akkor a műszer már . nem mér pontosan. Különleges gonddal készítik a finom platinadrótot, majd a műszerbe való beépítés előtt villamosárammal izzásban tartják hónapokon keresztül, mialatt súllyal állandóan kifeszítik. így a bentmaradt esetleges csavarodottság kiegyenlítődik (31. ábra). Az első Eötvös-ingákat Süss mester készítette. Süss Németországból jött hazánkba, egyetemi mechanikus volt, majd később önálló műhelyt alapított. Műhelyéből fejlődött ki a mai világhírű Magyar Optikai Művek gyára. Cu 31. ábra. Az Eötvös-inga elve 75
