Fehér Imre - Horváth Árpád: A fizika és a haladás 1. rész (Budapest, 1960)

5. Erőtani alapismeretek

Geofizikai műszereket gyártanak hazánkban is, természetesen Eötvös-ingákat is. Ezeket az egész világon ismerik és keresik. Az inga működése elsősorban a kidolgozás finomságától és az állandó ellenőrzéstől függ. Az Eötvös-inga kényes műszer, de helyesen alkalmazva utolérhetetlen.

Hogyan történik Eötvös-ingával például egy olajmező felkutatása? (32. ábra.)

Ha a terep egyes pontjain felállított műszerrel azt tapasztalják, hogy az ingarúd úgy fordul el, hogy az elfordulás irányát feljegyezve és az irányokat jelző nyilakat visszafelé meghosszabbítva — térképen — azok egy pontban találkoznak, akkor arra lehet következtetni, hogy a találkozás pontjánál könnyű anyag, olaj vagy földgáz — esetleg víz — van a mélyben.

Ha úgy látják, hogy az Eötvös-inga kisebb sűrűségű anyag jelenlétét jelzi, nem elégszenek meg az eredménnyel — hiszen egy olajkút fúrása több millióba kerül —, hanem még más módszerekkel is megvizsgálják a területet, pl. graviméterrel, szeizmikus műszerekkel stb.

Hazánk területét az 1920-as évek közepétől igen részletesen felmérték Eötvös-ingával. E fölmérések eredményét élvezzük most pl. a zalai olajmezőkön, az alföldi hőforrásokban (Hajdúszoboszló, Karcag—Berekfürdő, Mezőkövesd, Cserkeszöllő stb.).

76

32. ábra. Terepfelvétel Eötvös-ingával