Fehér Imre - Horváth Árpád: A fizika és a haladás 1. rész (Budapest, 1960)
5. Erőtani alapismeretek
hatást gyakorolhat, éppen olyan képtelen, mint felfoghatatlan feltevés mindenki számára, aki járatos a fizikában.” A gravitáció okát azóta is sokféleképpen próbálták megmagyarázni, de mind ez ideig sikertelenül. 1758-ban George Louis Lesage genfi természetkutató pl. oly módon magyarázta a gravitációt, hogy parányi atomokból álló „éterfelhő” részecskéi mintegy bombázzák a testeket. Eszerint a vonzás tulajdonképpen taszítás volna. Ha két súlyos golyó egymás mellett van, azért vonzzák egymást, azért mozdulnak el egymás felé, mert az oldalról jövő részecskék ütközése elmozdítja a golyókat. A két golyó közötti tér „árnyékolva” marad, ezért egymás felé — a kisebb ellenállás irányában — mozdulnak el. Ezt az elméletet a modern fizika nem fogadja el. Tény az, hogy még ma is, 300 évvel Newton halála után, eléggé bizonytalan ismereteink vannak csak a gravitáció mibenlétéről, okáról. Newton a gravitáció és a centrifugális erő együttes hatását tanulmányozva kiszámította azt is, hogy a Föld nem lehet pontosan gömb, hanem kissé lapult forgástest. Az akkori földmérések azonban ezt a feltevést nem igazoltak, mert a földmérők szerint a Földnek pontos gömb alakja van — mondták. Kutatásai eredményét Newton ezért egyelőre nem is tette közzé. Richer francia csillagász Cayenne-ben — Dél-Amerika, közel az Egyenlítőhöz — azt tapasztalta, hogy ingaórája késik, pedig Párizsban igen pontosan járt. Beállította az ingaórát, az ingatányért kissé feljebb tolta az ingarúdon. Párizsba visszatérve ugyanez az óra sietett. Richer felismerte, hogy az Egyenlítő közelében távolabb volt a Föld középpontjától, mint az északabbra fekvő Párizsban. Nagyszabású fokmérésekkel újra megmérték a Föld délkörének hosszát, s ekkor Newton látta, hogy az új földmérések adatai már egyeznek az ő számításaival, s erre nyilvánosságra hozta tanulmányait. Könyve „A természetfilozófia matematikai alapjai” címen jelent meg (ez a híres „Principia”). Nem könnyű olvasmány; levezetései, okfejtései a mai ember számára nagyon nehézkessé teszik. Newtonról érdekesen emlékezik meg a szocializmus elmé-70
