Fehér Imre - Horváth Árpád: A fizika és a haladás 1. rész (Budapest, 1960)

5. Erőtani alapismeretek

létének egyik megalapozója, Engels, aki azt mondta: „a leg­jobb, amit mondhatunk róla az, hogy nem magyarázza, hanem szemléletesen bemutatja a bolygók mozgásának jelen állapo­tát”. A gravitációról szóló tanulmányainak ugyanis a Nap­rendszer szerkezetének, mozgásainak leírásánál van a legna­gyobb jelentősége. 5,2. A nehézségi erő változásainak kutatási eszközei A geofizika új tudomány. A Föld fizikai tulajdonságainak megfigyelésével, mérésével foglalkozik. Tágabb értelemben ide tartozik a légkörtan vagy meteorológia, klimatológia — ég­hajlattan —, azután a földi mágneses tér tanulmányozása is. Geofizikusok foglalkoznak a földrengések vizsgálatával — földrengéstan vagy szeizmológia — és a földi nehézségi erő változásainak mérésével. Űjabb területe a geofizikának a kozmikus sugarak tanulmányozása, a tenger mozgásainak kutatása és így tovább. Földünkön számos nép lakik, sok ország terül el. Ha meg akarjuk ismerni az egész Föld fizikai viszonyait, szükséges, hogy a nemzetek összeműköd jenek. Fontos, hogy az egyes vizsgálatokat pontosan egy időben végezzék el, és az adatokat egyértelműen dolgozzák fel. A nemzetközi tudományos együttműködés már nem újke­letű jelenség. A háborúk, zűrzavaros állapotok megszakítják ugyan időnként a vizsgálatok menetét, de azután a tudósok ismét egymásra találnak. A világbéke mozgalomnak kitűnő eszköze a tudományos együttműködés is, mert ez közel hozza a nemzeteket egymáshoz, elősegíti a kölcsönös megismerést és megértést. A Nemzetközi Geofizikai Évnek is az volt a célja, hogy egy időben végzett vizsgálatokkal értékes adatokat nyerje­nek a Föld kutatásához. Ezeknek a tudományos munkálatoknak azután sok gya­korlati haszna is van. Térképezés, bányakincskutatás, hajó­zás, idő járás jelzés stb. terén értékesítik a geofizikusok tapasz­talatait. A mesterséges bolygók és holdak felbocsátása is a geo­fizikai év programja keretében történik. A mesterséges hol-71

Next

/
Oldalképek
Tartalom