Fehér Imre - Horváth Árpád: A fizika és a haladás 1. rész (Budapest, 1960)

4. Mozgástani alapismeretek

Galilei ezt nem tudta bemutatni, hiszen légszivattyúja nem volt. Tanait valószínűleg nehezen értették meg, hiszen az új gondolatok elültetése általában nem könnyű. Érdekes, hogy különben Galilei pusztán okoskodás út­ján is bebizonyította, hogy a nehéz testek nem eshetnek gyorsabban, mint a könnyűek. A következőképpen okosko­dott: Tegyük fel — mondotta —, hogy egy súlyos golyó bizo­nyos sebességgel hull lefelé. Egy könnyű golyó — a régiek szerint — lassabban esik. Mi történik azonban, ha a két golyót merev rúddal összekötjük? Nyilvánvaló, hogy az összekap­csolás által a nehéz és a könnyű golyó súlya összeadódik, tehát olyan nehéz lesz a leeső test, mint a két golyó együtt­véve. Mi történik most? Gyorsabban fog hullani a kettős golyó, mint az előbbi súlyos, vagy lassabban? A nehéz golyó gyorsítja esése közben a könnyűt? A könnyű fékezi a nehe­zet? Tulajdonképpen — ha Arisztotelésznek igaza lenne — a kettősgolyónak gyorsabban kellene esnie, mert súlya akkora, mint a kettőé együttvéve. Galilei ezzel a gondolatmenettel azt is bebizonyította, mennyire terméketlen dolog a természet törvényeit okosko­dással keresni. Ha a természetet kutatjuk, és nem tudjuk pontosan megfigyelni a jelenségeket, akkor kísérlethez kell folyamodnunk, olyan feltételeket kell teremtenünk, amelyek lehetővé teszik a megfigyelést. Ha tehát az eső testek sebes­ségét nem tudjuk — jó óra hiányában — szabatosan megfi­gyelni, akkor lassítsuk le a testek esésének sebességét úgy, hogy azért a jelentkező sebességek arányosak maradjanak a valóban — akadály nélkül — eső testek sebességével. Hamarosan megszerkesztette a híres ,,Galilei-féle lejtőt”, a hosszú, változtatható dőlésű, deszkából kialakított facsa­tornát. Nem is egy, több csatorna húzódott egymás mellett, a csatornákban golyókat lehetett legurítani. A gurítással le­fékeződött a testek — golyók — mozgása, de a törvények éppen úgy érvényesültek, mintha estek volna. Galilei határozta meg elsőnek pontosan a gyorsulás fo­galmát. Fizikakönyveink részletesen tárgyalják ezt a fo­galmat. Vizsgálta Galilei az ún. ferde hajítás kérdését is. A feladat 61

Next

/
Oldalképek
Tartalom