Fehér Imre - Horváth Árpád: A fizika és a haladás 1. rész (Budapest, 1960)

4. Mozgástani alapismeretek

Mindezek a megfigyelések Kopernikus tanítását támogatták. Kopernikus ugyanis csak még mint feltevést mutatta be a heliocentrikus rendszert, s Galilei megfigyeléseivel alátámasztotta e feltevéseket.

Galilei alkalmazta először csillagászati vizsgálódásokra a távcsövet, ezt a pompás műszert, ami egészen új világot nyitott meg a kutatók előtt. A feltalálás dicsősége Hans Lippershey hágai szemüvegkészítőé, aki 1608 októberében alkotta meg első távcsövét.

Az inkvizícióval is csillagászati megállapításai miatt került szembe, mert az egyház az akkor elfogadott általános felfogás szerint azt tanította, hogy a Nap kering a Föld körül és nem megfordítva. Aki tehát ennek ellenkezőjét állítja: eretnek. Galilei pedig kijelentette, hogy a bibliát nem szabad tudományos igazságok támogatására vagy támadására felhasználni. így azután hamarosan az eretnekség vádjával ő is az inkvizíció elé került. Visszavonatták a heliocentrikus rendszerre vonatkozó megállapításait, eltiltották tanai tanításától, és életfogytiglan nem volt szabad városát elhagynia.

Galilei fizikai kutatásai sokirányúak. Legfontosabb kutatásai a szabadesés vizsgálatával kezdődtek meg, azután foglalkozott az ingalengéssel, az úszással, a súlyponttal, az egyensúlyi helyzetekkel stb.

A hagyomány szerint a pisai ferdetoronynál kezdte meg a szabadesés tanulmányozását. Nem lehetetlen, mert a kihajló toronyépület alkalmas ilyen kísérletekre. A dolog azonban mégsem volt ilyen egyszerű. A leeső test sebességét mérni, még finom, pontos stopperórával is nehéz. Ilyen pedig a 16. szájad végén nem volt. Nehézkes víziórák voltak ugyan, ezekkel lehetett mérni is, de gyorsan változó jelenségek vizsgálatára a vízióra alkalmatlan szerszám volt. A ferdetorony«nál talán bemutatta, hogy a könnyű és a nehéz test egyenlő sebességgel esik. Egyenlő nagyságú, kőből és fából esztergályozott golyó egyszerre esett a földre, és ezzel megdőlt Arisztotelész egyik tana, mely szerint a súlyosabb testek gyorsabban esnek, mint a könnyűek. Ez csak esést gátló közegben, levegőben van így. A papírlap — tudjuk — azért hull később a földre, mint a vas darab, mert a levegő ellenállása lassítja esését. Légüres térben minden test egyenlő sebességgel esik.

60