Fehér Imre - Horváth Árpád: A fizika és a haladás 1. rész (Budapest, 1960)
4. Mozgástani alapismeretek
gyezzük: a csillagászok ,,csillag”-on olyan égitestet értenek, melynek tömege legalább 1/10 része a Nap tömegének.) Utcánk sarkán áll egy hatemeletes szép ház. Erős falaival, nyugodt, szép vonalaival biztosan áll talapzatán. Ki gondolna arra, hogy ez a bérház Földünkkel együtt ugyancsak nagy, 30 km sec sebességgel száguld a világűrben. A Föld felületén a Föld forgása miatt minden mozog. 24 óra alatt a mi házunk is körülforog a Földdel együtt, amely ezenfelül kering a Nap körül. A Nap és az egész bolygóvilág halad a' Herkules csillagkép felé. A Tejútrendszer pedig — ahová naprendszerünk tartozik — mint egy óriási kerék, forgásban van. Még sokféle mozgást lehetne felsorolni, hiszen Tejútrendszerünk egy még nagyobb tejútrendszer, ún. ,,metagaíaxis” tagja. Ugyanekkor a tárgyakban molekulán belüli és atomon belüli mozgások is végbemennek. Ezekután megkérdezzük ismét, van-e abszolút mozgás vagy abszolút nyugvás? Fentiek alapján joggal állíthatjuk, hogy a nyugalom mindig viszonylagos, csak a mozgás abszolút, örök, az anyag leglényegesebb tulajdonsága. Ez a kérdés, amit most tárgyaltunk, évezredek óta fontos világnézeti kérdés. Az ókori ember úgy látta és tudta, hogy a világmindenség közepén a Föld van, ekörül keringenek a Hold, Nap, bolygók, állócsillagok. Már a legrégibb időben, az ókori egyiptomiak és a görögök felvetették, hogy ez így aligha lehet igaz. mert a bolygók az égen olyan bonyolult pályákat írnak le, hogy ez semmiféle mechanikai törvénnyel nem magyarázható. Az egyiptomiak pl. már sejtették, hogy a Merkúr és a Venus nem a Föld, hanem a Nap körül kering. Később mások is gondolkodtak ezen a kérdésen, de csak a 16. században Kopernikus Miklós lengyel csillagász mondta ki — közel négy évtizedes kutatás után —, hogy sokkal egyszerűbb lenne a bolygómozgásokat leírni, ha nem a Föld lenne a rendszer középpontjában, hanem a Nap. Könyvet is írt erről, amelyet kinyomtatása után még éppen csak hogy a kezébe vehetett, és meghalt. A tudomány fejlődése során Galilei és Kepler ehhez a feltevéshez bizonyítékokat kerestek. Galilei mechanikai és dinamikai bizonyítékokat keresett. Kepler pedig megfigyelései alapján próbálta megoldani a nagy kérdést. Megfigyeléseinek 4 Fizikai olvasókönyv — 8114/1. 49
