Fehér Imre - Horváth Árpád: A fizika és a haladás 1. rész (Budapest, 1960)
4. Mozgástani alapismeretek
eredményeit híres törvényeiben foglalta azután össze. Sok vihar volt Galilei és Kepler tanítása körül, mert a Földet megfosztották különleges helyzetétől, nem a Föld és nem az ember volt többé a világ közepe. így alakult ki a „heliocentrikus” világfelfogás a régi „geocentrikus” helyett. Ma már tudjuk, hogy voltaképpen nem is a Nap körül, hanem a Nappal közös súlypont körül keringenek a bolygók és — mint elmondottuk — az egész naprendszer is egy magasabbrendü rendszerben végzi mozgását. Mi mozog, mi nyugszik tehát? Mint látjuk, csak nagyon alapos vizsgálat, bátran végigvezetett logikus megfontolás után eldönthető kérdés ez. Korábbi korszakokban már csak a megfelelő kísérleti eredmények hiánya, a természettudományok viszonylagos elmaradottsága, a társadalmi rendszerek fejletlensége miatt a tudósok nem is oldhatták meg ezt a problémát. Csak a történelmi fejlődés megfelelő szakaszán, a természettudományok viharos előretörése és eddigi eredményeinek összegezése után adhatták meg erre a kérdésre a kutatók az előzőkben már ismertetett egyedül helyes választ, mely egyúttal a dialektikus materialista világnézetnek is egyik lényeges alapfeltétele. 4,2. Az ókor nagy tévedése Az ókor talán legnagyobb lángelméje Arisztotelész volt. Az egész ókori filozófia és természettudomány megtalálható müveiben. Abszolút tekintélynek tartották. Ha valaminek igazságáról meg akartak győzni valakit, azt mondták, hogy azért igaz az állítás, mert Arisztotelész is így mondta. A tekintélytisztelet oly nagy volt, hogy hosszú évszázadokon át senki sem merte kétségbevonni azt, amit Arisztotelész tanított. Arisztotelész például azt tanította, hogy a legtökéletesebb test a gömb, tehát a Föld gömb alakú. Ráhibázott az igazságra, de amivel megindokolta — vagyis, hogy a testeknek, így a Földnek is a legtökéletesebb alakot kell felvennie —, már hibás volt. Legtökéletesebb vonalnak, pályának a kört tartotta, és kimondotta, mint igazságot, hogy a természetben állandó, egyenletes mozgás csak körpályán lehetséges, mert 50
