Fehér Imre - Horváth Árpád: A fizika és a haladás 1. rész (Budapest, 1960)

4. Mozgástani alapismeretek

4. MOZGÁSTANI ALAPISMERETEK

4,1. Van-e abszolút nyugvás vagy abszolút mozgás?

Gondolkodjunk egy kicsit, rögtön meglátjuk, hogy erre a kérdésre felelni nem is egészen egyszerű.

Képzeljük csak el a következő helyzetet. Két autóbusz halad egymás mellett széles úton, sebességük minden időpillanatban megegyezik. A két autóbusz utasai akár kezet foghatnak egymással, hiszen úgy érzik, és úgy látják, hogy a két jármű egymás mellett áll.

Egy ember végigsétál a vonatban a padsorok között. A vonat haladásának irányával szemben mozog a sétáló. Ha a vasúti töltésről valaki nézné, azt hinné, hogy nagy sebességgel halad, hátával előre.

Ha egy vasúti kocsiban a menetiránnyal ellentétesen jó erősen elgurítanánk egy golyót, az a töltésről esetleg nyugodni látszanék — ha olyan sebesen gurulna a golyó, mint a vonat sebessége, —, pedig, ha véletlenül nekimenne valaki lábának, ugyancsak megérezné.

Nézzünk fel az égre. Ügy látjuk, hogy a Hold mozog a felhők között. Minden gyerek tudja, hogy a felhők mozognak, nem a Hold. . . azaz, azt is tudjuk,hogy a Hold is mozog. Vajon milyen irányban? Ezen már gondolkoznunk kell, hiszen a Föld forog — naponként egy teljes fordulatot tesz meg —, és kering a Hold a Föld körül 28 nap alatt. A kérdés tehát nem is olyan egyszerű.

Vagy nézzük a csillagos eget. A bolygók is mozognak, az állócsillagok is elmozdulnak, de az óriási távolságok miatt nem látjuk a mozgást. Tudjuk, hogy az égitestek mozognak, de közvetlenül nem észleljük, csak a sziporkázó csillagok fenséges nyugalmát látjuk az égen. (Közbevetőleg megje-48