Fehér Imre - Horváth Árpád: A fizika és a haladás 1. rész (Budapest, 1960)

11. Erőátviteli szerkezetek

a kalapács nyelét, „farkát”. így a hosszú karon levő kalapácsfej is felemelkedik. Amikor a kerék tovább forog, a farok kiakad a kerékfogból, a kalapács lezuhan. A forgó kerék maga is tulajdonképpen emelő. Egyenlő­karú, kétoldalú emelő, de csak egyik oldalán terheli a kala­pácsnyél, másik vége teher nélküli. A kerék azonban forog, a kereket forgató erő emeli fel tulajdonképpen a kalapács­nyelet. A kalapácsot mozgató kerék tengelyében a kalapács­nyél ellenállása miatt csavaró-erő lép fel. A kaszakovácsok tapasztalata szerint a farkas-kalapácsnál a bükkfából való kalapácsnyelek felelnek meg legjobban. A bükkfa rugalmas anyaga „rugalmas ütés”-t mér, úgy is mondják, hogy „húzó útés”-t kap az acéldarab, mert a kalapácsfej a tárgyra esve néhány pillanatig rajta marad. Az üllőt kemény fatuskóra szerelik, hogy alulról is rugalmas támasztéka legyen. Egyébként a bükkfanyelet, a valóságban egy darab fatörzsből ácsolt vastag dorongot, beszerelés előtt (i hónapig víz alatt tartják, hogy szívósabb és még rugalmasabb legyen. A kaszagyártás ősi kovácsmesterség, sok fogást, érdekes eljárást őrzött meg a múltból. Ma már a gyártástechnológia sok részletét modernizálták (köszörülés, edzés). Modern villa­mosfűtésű edzőkályhák, olaj fürdők stb. segítik a szentgott­hárdi kaszák további jó hírét. 11,4. Az Ajax-kalapács A sokféle gépkalapács között egyik legnépszerűbb szerszám az Ajax-kalapács. Olyan esetekben alkalmazzák, amikor nem nagy darabokat kell kovácsolni, és a darabot forgatni kell az üílőn (104. ábra). Lényegében egyenlőkarú — 170 103. ábra. Farkas-kalapács

Next

/
Oldalképek
Tartalom