Fehér Imre - Horváth Árpád: A fizika és a haladás 1. rész (Budapest, 1960)
10. Testek egyensúlya
háromszög súlyvonalai a csúcspontokat kötik össze a szemben levő oldalak felezőpontjaival. Határozzuk meg ezek után egy általános négyszög súlypontját (92. ábra). A szabálytalan négyszög egy átlójával két háromszögre osztható. Ha ezeknek a háromszögeknek a súlypontját az ismert módon meghatározzuk, a két súlypontot összekötő egyenes adja a négyszög egyik súlyvonalát. Most a másik átló segítségével osztjuk két háromszögre a négyszöget. E két háromszög segítségével meghatározott súlyvonalnak (S3Si) az előző súlyvonallal (SjSg) való metszése megadja a keresett súlypontot. Forgástestek súlypontját a testek forgástengelye és az ennek mentén elképzelt metszetnek mint síkidomnak a súlyvonala metszi ki. Ezek a metszetek sokszor eléggé összetett síkidomok. A 93. ábrán pl. egy kúpkerék metszetét láthatjuk. Mivel ilyen bonyolult összetételű síkidom súlypontjának háromszögekre való osztás útján történő meghatározása nagyon nehézkes lenne, más szerkesztési eljárást alkalmazunk. Az idomot pl. felosztjuk négy részre (94. ábra). Az égyes részek közül az első és utolsó téglalap, a második és harmadik trapéz. Ezután az idomon kívül valahol merőlegest — B — rajzolunk az alapvonalra (A). Az egyes részidomok súlyvonalának az idom felső határoló vonalaival alkotott metszéspontját (C, D, E, F) átvetítjük erre a merőlegesre (B), és az így kapott pontokat (1, 2, 3, 4), összekötjük egy, az alapvonalon felvett tetszés szerinti 0 ponttal. Az „01” összekötő egyenessel párhuzamos egyenest húzunk az első idomrész jobb oldali határvonalának talppont92. ábra. Négyszög súlypontjának meghatározása szerkesztéssel Kúpkeréktárcsa metszete 93. ábra. 158