Fehér Imre - Horváth Árpád: A fizika és a haladás 1. rész (Budapest, 1960)
9. Erők összetétele és szétbontása
Sűrítéskor, azaz a dugattyú felfelé haladásakor a hajtó I rúd irányába ható erő két összetevőre bomlik. Az egyik- a hengerfej irányába, felfelé hat, és sűríti a hengerbe beszívott keveréket, a másik a főtengely forgási irányába eső hengerfalakra gyakorol nyomást. Ez az utóbbi összetevő káros, koptatja a henger falát (87b ábra). A benzin-levegő keverék felrobbanása után keetkező nyomóerő mint felülről lefelé ható erő ismét két összetevőre bomlik. Az egyik a hajtórúd irányába hat, s hasznos munkát végez, a másik a főtengely forgásirányával ellentétes hengerfalat nyomja, koptatja (87a ábra). A felrobbant üzemanyag nyomása sokkal nagyobb,mint a Sűrítési végnyomás, kb. a négyzete ennek. Ebből következik, hogy a főtengely forgási irányával ellentétes hengeroldal gyorsabban, erőteljesebben kopik. Ennek meggátlása céljából, illetőleg azért, hogy a dugattyú oldalnyomása a henger felületén lehetőleg egyenletesen oszoljék el, a hengert a forgattyústengely középvonalától a forgásirányba a lökethossz 10%-ával eltolják (87c ábra). Az erőknek a fentiekben ismertetett elosztása okozza, hogy a belsőégésű motorok hengerei oválisra kopnak. Gondoltak már arra is, hogy a dugattyúkat és a hengert oválisra köszörülik ki a jobb erőelosztás, egyenletesebb kopás stb. céljából. A gondolat helyes, de a megmunkálás olyan nehézséggel jár (gépeink általában körmozgásra készültek), hogy a technológiai problémák stb. miatt elhagyták. 9,3. Függőhidak A régi időkben még semmit sem tudtak az erők összetevéséről és szétbontásáról, mégis sikerrel alkalmazták a mechanikai elveket. Tisztán gyakorlati megfigyelésekből és meggondolásokból kiindulva már nagyon régóta építenek 87. ábra. Robbanómotor hengerfalára ható erők 146
