Fehér Imre - Horváth Árpád: A fizika és a haladás 1. rész (Budapest, 1960)
9. Erők összetétele és szétbontása
hidakat. A római korban épült hidak közül több megmaradt, és ma is használható. Az ókori népeknek kitűnő építőmestereik voltak. Minthogy azonban a sztatika törvényeivel még nem voltak teljesen tisztában, túlméretezték építményeiket. Ezért találunk pl. a régi hidaknál, boltozatoknál olyan szokatlan vastagságú falakat. A függőhíd is régi találmány. Indiában, Kínában erős kötelekből, növényi rostokból sodrott és pallókból összerótt hidakat építettek szédítően mély szakadékok felett. Az Andokban az inkák népe sokszáz évvel ezelőtt pompás hadiutat épített — úgy hívják, „a napisten hadiútja” —, és ezen is voltak függőhidak. Hadi szempontból nem lekicsinylendő előnye volt ezeknek a hidaknak, hogy könnyen lehetett megszakítani, majd a béke helyreálltával újjáépíteni. A kötélhidaknál a tartókötélről rövidebb kötéldarabok lógnak le, s ezekre függesztik fel a hídpályát, a nagyon ingatag járómezőt. A belógó és megterhelt kötél vonala a kötélpoligont rajzolja elénk. A modern ember is alkalmazza a kötélpoligont hidjai építésekor. Amikor az első állóhidat tervezték Budapesten, Széchenyi István és nagyszerű mérnöke, Vásárhelyi Pál Angliában tanulmányozták a hídépítést, és mindkettőjüknek a hammersmithi lánchíd tetszett meg l egjobban. A lánchíd tulajdonképpen az ősi, indákból sodrott és épített függőhidat mintázza, csak nem kötél, hanem kovácsolt vas tagokból összeállított lánc tartja a hídpályát. A budapesti Lánchíd (88. ábra) hídpályáját két óriási, kovácsolt — hengerelt — acélból készült lánc tartja. A láncok a hídfők alatti „lánckamrák”-ban levő ,,horgonyszék”-ekhez csatlakoznak, nagy L i 10* 147 88. ábra. A Lánchíd szerkezete
